Az utolsó öt perc van hátra a játékidőből. Eddig csak ide-oda passzolgattatok, de nem történt semmi, néha a labdát is elveszítettétek. Az idő szorít, meg kell egyezni egy taktikában, mellyel át lehet törni az ellenfél védelmét. A kapusotok rúgja a labdát a középpályára, a jobb közép megszerzi, majd egyből átíveli balra. Egy finom csel, majd egy vissza passz és már indulhat a támadás. Az ellenfél játékosai nyilván valóan összezavarodtak a határozott játék láttán. Már a tizenegyesnél a labda, a csatár rárúghatná, de inkább kitolja a labdát balra, hogy az érkező társa fejezhesse be az akciót.    

A sikeres esettanulmány megoldás is a fent leírtakhoz hasonló csapatjátékot kíván. Itt is egyszerre van szükség kapusra, hátvédre, valamint csatárra. Van aki a jobb, van aki a ball oldalon és van aki középen játszik. Az eltérő posztokon játszóknak is ismernie kell egymás képességét, szakmai hátterét. Ha valaki bajba kerül vagy lesérül, akkor adott esetben a pályán belülről kell megoldani a problémát.   

Mik is ezek a szerepek az esettanulmány megoldás során?

A csapaton belül betöltött szerepeket több szempont alapján lehet meghatározni. Létezhet egyfajta funkcionális alapon, iparagi alapon, valamint személyiség alapon történő szereposztás. Terveim szerint a későbbiekben mindegyikkel egy-egy külön postban fogok foglalkozni, így most csak tömören foglalnám össze a lényeget.

a.       Funkcionális-alapú szerepek

A csapaton belüli szerepek ezen beosztása az üzleti világban használt hagyományos funkcionális területeket képezi le. Szükség van tehát egy pénzügyes, marketinges, szervezeti/személyzeti/HR, logisztika/beszerzés/ellátási lánc menedzsment, valamint kontrolling/teljesítménymenedzsment szakértőkre.

Amikor az egyetemi esettanulmány megoldó kurzuson felteszem azt a kérdést egy csapattagnak, hogy miért felel, gyakran hangzik el az a válasz, hogy a stratégiáért. A fenti felosztásból a hagyományos vállalati stratégiát tudatosan hagytam ki, hiszen téves az a megközelítés, hogy szükség van külön stratégára egy csapaton belül (bár természetesen létezhetnek és léteznek is különböző iskolák). Az én felfogásomban minden csapattag önmagában stratéga, hiszen az alapvető stratégiai célok és irányok kialakítása közösen történik.

b.       Iparág-alapú szerepek

A fenti funkcionális alapú szerepek mellett szükség van iparági szakértőkre is, akik az egyes esettanulmányokban leírt iparágak főbb mozgatóit, szereplőit, trendjeit, trükkjeit, esetleg legfontosabb mutatóit ismerik. Amennyiben egy csapat igényes megoldást akar az asztalra letenni, elengedhetetlen az iparági specializáció egy bizonyos szintje a csapaton belül. 

Majdnem minden esettanulmány külön fejezetet szentel az iparág és az iparági trendek bemutatására, de annak részletessége és használhatósága rendkívül széles skálán mozoghat. Ilyenkor az interneten elérhető külső információk alapján próbálunk valamit mondani, vagy a saját tudásunkra támaszkodunk. Számos versenyen nem lehet netet használni, ilyenkor célszerű nagyobb hangsúlyt helyezni az iparágakra.

c.       Személyiség-alapú szerepek

A harmadik szerepfelosztást személyiség-alapúnak neveztem el. Ez egy rendkívül szoft kategória, mely az egyes csapattagok másokhoz, a terheléshez, valamint az időnyomáshoz való viszonyát jelenti. Számos teszt (pl. MBTI) alkalmas a csapaton betöltött szerepek feltérképezésére. Ezeket egyrészt érdemes és hasznos egyszer megnézni, egymást ilyen téren is megismerni, másrészt azonban nem érdemes túlragozni sem. Nincsenek jó és rossz személyiség típusok, minden típusnak meg van az a terület, amiben erős es az, amire a közös munka során jobban oda kell figyelni.

A fenti szerepek nem külön-külön, hanem együtt, keveredve vannak jelen a csapatmunka során. Sok esetben az egyes kompetenciákkal más-más csapattag rendelkezik ezért fontos, hogy ismerjük a csapaton belül a másik tudását. Mindezt célszerű figyelembe venni a feladatok kiosztásánál, valamint a későbbi közös munkánál is. Egy ideális csapatban, fontos hogy az összes szerep, kompetencia egyensúlya meglegyen.  

Kedves Olvasóim!

A legnagyobb probléma a kezdő esettanulmányozókkal, hogy megkapják az esetet, majd nem tudják rendesen beosztani az idejüket. Így hiába a nagy tudásuk, a hihetetlen kreativitásuk a végén egy felületes és átgondolatlan megoldást fognak leadni, mert kifutottak az idejükből és jelentéktelen dolgokkal foglalkoztak a fontosak helyett. Ezért most megosztok veletek egy sablont arra, hogy hogyan lehet beosztani 16 órát arra, hogy a végén kész és lehetőleg profi prezentációval tudjatok kiállni. Ezt a sablont érdemes egy baba tanulásához hasonlóan először kipróbálni, majd a saját igényeitekre és az aktuális helyzethez igazítani. Így először bemutatom a sablont, majd kicsit részletesebben le is írom.

Reading the case

Az első pont eléggé adja magát, hogy miért lényeges. Ha nem olvastad el, akkor kevésbé fogod tudni megoldani, ami itt lényeges, hogy mindenki egyedül olvassa, és még ne kezdjétek el megbeszélni vagy megoldani, mert akkor a személyes első pillanatnyi benyomásotok befolyásolhatja a többiek véleményét.

Analyses

Itt meg kell ismerni az iparágat, a céget, a helyi körülményeket és úgy alapvetően felmérni a helyzetet. Erre kiválóan alkalmasak a mindenhol tanított elemzések. Például SWOT, CSF, competetive advantage, BCG, Mckinsey matrix, STP, 4P, 7P, 4C, 7C, issue tree, stakeholder analysis, Porter, Pestel, competitors, key drivers, industry trends,supply chain, strategy canvas, pénzügyi elemzése a cégnek. Persze nem kell mindet végigcsinálni, elég a relevánsakat a helyzetben, de főleg Bachelor szinten meg kell mutatni, hogy ismeritek ezeket az elemzéseket.

Tipp: Érdemes 2 fős csoportokban dolgozni a gyorsaság miatt.

Key issues/questions

Szeretném megjegyezni, hogy mi a probléma a céggel csak legalább 3 órás munka után fordul elő először….. így tudunk tényekkel kommunikálni a problémáról nem pedig a személyes légből kapott véleményünkkel, amit igazából semmivel nem tudunk alátámasztani. Itt kell meghatározni, hogy mi az az egy vagy esetleg kettő probléma, amiben a prezentációnkban beszélni fogunk, és meg fogunk oldani. Ez azért lényeges, mert egyfelől fókuszálja a megoldást másfelől kezelhetővé és megoldhatóvá teszi az esetet.

Brainstorming

Miután meghatároztátok, hogy mi a rossz vagy kevésbé jó a cégbe, most jött el az a hihetetlen pillanat, amikor kiélhetitek a kreativitásotokat és ötletezhettek arról, hogy hogyan oldjátok meg. Erre nagyon sok technika van a brainstormingon keresztül a nominális csoport módszeren át a 7 kalap módszerig… Itt mindenki tapasztalja, hogy magának és a csoportjának melyik a legmegfelelőbb.

Alternatives/evaluations

Miután a brainstormingból kijöttek az ötletek, ezeket valahogyan értékelni kell, mert általában túl sok ötlet jön ki az ötletezésből, és nem fér bele mind a prezentációba. Ezért érdemes megtartani a legjobb 2-3-at és a többit valamilyen értékelési módszer alapján a kukába dobni.

Tipp: Mi a 4F modellt használtuk, amikor finance, feasability, future, fit alapján értékeltük a lehetőségeket.

Implementations

Most jött el az a pillanat, amikor az ördög a részletekben van és lehetőség szerint mindenre gondolva ki kell dolgozni az ötleteiteket. (Ez tegye ki kb a prezi 40%-át) Itt bizony a finanszírozáson át a marketingen keresztül a logisztikán át mindent végig kell gondolni és még azt is, hogy ki a fogyasztód. Tehát ideális esetben egy teljes üzleti tervet végiggondoltál, hogy megold ezt a csöppnyi kis feladatot.

Presentations

Miután mindent megoldottatok most jön el az igazán nehéz dolog, amikor a szép kis megoldásotok egy jól struktúrált egészbe kell rendeznetek, hogy a zsűrinek is logikus legyen ne csak nektek…. Illetve el kell kezdenetek gondolkodni a kockázatokon és a tervetek időbeosztásán. 

Practice

Miután ez mind lement és már azt hiszitek, hogy kész vagytok (tévedés) el kell kezdenetek gyakorolni a megoldást, mert az előző rengeteg munka semmit nem ér, ha nem tudjátok profin előadni. Ez pedig ugyan embertől függ, de főleg az elején legalább 6-7 elpróbálást jelent már teljesen kész prezivel…. A profik akár húszszor is elpróbálják, mielőtt kiállnak, szóval nincs semmi szégyellnivaló ebbe. Mindenki csinálja, maximum valaki nem vallja be.

Fő tanulságok

1. Ne ess neki, mint bolond tehén az anyjának! Először ismerd meg a környezetet!
2. Tényekkel és trendekkel érvelj, ne pedig a személyes véleményeddel!
3. Csak a legjobb 2-3 ötletet tartsd meg!
4. A prezentációt strukturáljátok le és a végletekig egyszerűsítsétek!
5. Gyakoroljatok, gyakoroljatok, gyakoroljatok!!!!!

Zárószó

Remélem tudtam adni némi segítséget, hogy hogyan kezdjetek neki egy esettanulmánynak. Amennyiben valamit nem elég jól írtam le, kérlek írjatok itt, vagy facebookon.

Üdv,

Starbuci