Az utolsó öt perc van hátra a játékidőből. Eddig csak ide-oda passzolgattatok, de nem történt semmi, néha a labdát is elveszítettétek. Az idő szorít, meg kell egyezni egy taktikában, mellyel át lehet törni az ellenfél védelmét. A kapusotok rúgja a labdát a középpályára, a jobb közép megszerzi, majd egyből átíveli balra. Egy finom csel, majd egy vissza passz és már indulhat a támadás. Az ellenfél játékosai nyilván valóan összezavarodtak a határozott játék láttán. Már a tizenegyesnél a labda, a csatár rárúghatná, de inkább kitolja a labdát balra, hogy az érkező társa fejezhesse be az akciót.    

A sikeres esettanulmány megoldás is a fent leírtakhoz hasonló csapatjátékot kíván. Itt is egyszerre van szükség kapusra, hátvédre, valamint csatárra. Van aki a jobb, van aki a ball oldalon és van aki középen játszik. Az eltérő posztokon játszóknak is ismernie kell egymás képességét, szakmai hátterét. Ha valaki bajba kerül vagy lesérül, akkor adott esetben a pályán belülről kell megoldani a problémát.   

Mik is ezek a szerepek az esettanulmány megoldás során?

A csapaton belül betöltött szerepeket több szempont alapján lehet meghatározni. Létezhet egyfajta funkcionális alapon, iparagi alapon, valamint személyiség alapon történő szereposztás. Terveim szerint a későbbiekben mindegyikkel egy-egy külön postban fogok foglalkozni, így most csak tömören foglalnám össze a lényeget.

a.       Funkcionális-alapú szerepek

A csapaton belüli szerepek ezen beosztása az üzleti világban használt hagyományos funkcionális területeket képezi le. Szükség van tehát egy pénzügyes, marketinges, szervezeti/személyzeti/HR, logisztika/beszerzés/ellátási lánc menedzsment, valamint kontrolling/teljesítménymenedzsment szakértőkre.

Amikor az egyetemi esettanulmány megoldó kurzuson felteszem azt a kérdést egy csapattagnak, hogy miért felel, gyakran hangzik el az a válasz, hogy a stratégiáért. A fenti felosztásból a hagyományos vállalati stratégiát tudatosan hagytam ki, hiszen téves az a megközelítés, hogy szükség van külön stratégára egy csapaton belül (bár természetesen létezhetnek és léteznek is különböző iskolák). Az én felfogásomban minden csapattag önmagában stratéga, hiszen az alapvető stratégiai célok és irányok kialakítása közösen történik.

b.       Iparág-alapú szerepek

A fenti funkcionális alapú szerepek mellett szükség van iparági szakértőkre is, akik az egyes esettanulmányokban leírt iparágak főbb mozgatóit, szereplőit, trendjeit, trükkjeit, esetleg legfontosabb mutatóit ismerik. Amennyiben egy csapat igényes megoldást akar az asztalra letenni, elengedhetetlen az iparági specializáció egy bizonyos szintje a csapaton belül. 

Majdnem minden esettanulmány külön fejezetet szentel az iparág és az iparági trendek bemutatására, de annak részletessége és használhatósága rendkívül széles skálán mozoghat. Ilyenkor az interneten elérhető külső információk alapján próbálunk valamit mondani, vagy a saját tudásunkra támaszkodunk. Számos versenyen nem lehet netet használni, ilyenkor célszerű nagyobb hangsúlyt helyezni az iparágakra.

c.       Személyiség-alapú szerepek

A harmadik szerepfelosztást személyiség-alapúnak neveztem el. Ez egy rendkívül szoft kategória, mely az egyes csapattagok másokhoz, a terheléshez, valamint az időnyomáshoz való viszonyát jelenti. Számos teszt (pl. MBTI) alkalmas a csapaton betöltött szerepek feltérképezésére. Ezeket egyrészt érdemes és hasznos egyszer megnézni, egymást ilyen téren is megismerni, másrészt azonban nem érdemes túlragozni sem. Nincsenek jó és rossz személyiség típusok, minden típusnak meg van az a terület, amiben erős es az, amire a közös munka során jobban oda kell figyelni.

A fenti szerepek nem külön-külön, hanem együtt, keveredve vannak jelen a csapatmunka során. Sok esetben az egyes kompetenciákkal más-más csapattag rendelkezik ezért fontos, hogy ismerjük a csapaton belül a másik tudását. Mindezt célszerű figyelembe venni a feladatok kiosztásánál, valamint a későbbi közös munkánál is. Egy ideális csapatban, fontos hogy az összes szerep, kompetencia egyensúlya meglegyen.