Februárban elindult az új félév, és ezzel együtt sokan most kezdenek ismerkedni az esettanulmányokkal. A minap másodéves hallgatók prezentációit hallgattam a söriparról, és feltűnt, hogy bizonyos hibákat mind az öt csapat elkövetett. Ezeknek egy jelentős része könnyen orvosolható, így most következzen néhány általános tanács.

Mivel ez egy esettanulmányos blog, kezdjünk egy összefoglaló táblázattal. A szintek értelmezése: a belépőszint elengedhetetlen az üzenetek átadásához, a középszint abszolválásával fenntarthatjuk az érdeklődést, míg a haladó fogások elősegítik a megértést. A táblázat után pedig lássuk a részleteket.

Előadás

• A tapasztalatok szerint a legtöbb értékelő már azelőtt megítéli a prezentálót, hogy az kimondaná az első mondatot. Éppen ezért kritikus a határozott kiállás. Ha pedig elkezdtünk beszélni, akkor legyünk hangosak, és forduljunk a közönség felé.
• Ha túléltük az első fél percet, még mindig előfordulhat, hogy a hallgatóság figyelme lankadni kezd. Ezt elkerülhetjük, ha egyenletes ütemben beszélünk, és nem ööö-zünk. Érdemes figyelni a gesztusokra is: sem a túl sok, sem a túl kevés mutogatás nem szerencsés. Fontos megemlíteni a tudatalatti mozdulatokat: igen zavaró tud lenni, ha valaki idegességében lépked, vagy a kezét tördeli. Előfordulhat, hogy épp nem jut eszünkbe a következő gondolat, ilyenkor természetesen nyugodtan a diára pillanthatunk, de semmiképp ne essünk a slide reading hibájába.
• Az igazán jó előadók a stílusra is figyelnek. Case study esetén – a tanácsadói szerepkör miatt – a komoly, üzleti stílus a megszokott. Ez persze nem azt jelenti, hogy unalmasnak kell lennünk; épp ellenkezőleg, lelkesedéssel kell átadni az üzeneteket, hisz így a közönség (és a zsűri) nagyobb eséllyel fogadja azt be.

Slide-ok

• Tapasztaltabb zsűritagok gyakran hangoztatják, hogy a hallgatók ma már sokkal szebb slide-okat tudnak készíteni, mint régen. Ez valószínűleg így is van, de a szebb nem feltétlenül jelent jobbat. A bevezetőben említett söriparos preziknél tipikus hiba volt, hogy a diákon belül nem volt felfedezhető a struktúra. Egy jó slide nem túlzsúfolt, és betartja az olvasási rendet (bal felső saroktól a jobb alsó felé). Bátran használjunk továbbá színesítő ábrákat, grafikonokat, táblázatokat: bármit, ami megtöri a szöveg monotonitását. Apropó, szöveg: a kész diasort mindig nézzük át, és a helyesírási hibákat, egyéb pontatlanságokat javítsuk ki.
• Sok prezentáció – talán az Office-ismeretek demonstrálása miatt – számtalan színben ragyog, és minden sarokból animációk röpködnek. Ez igen gyorsan a megértés rovására mehet. Itt érdemes megemlíteni, hogy a tanácsadó cégek ppt-jei általában egy domináns színt használnak (kék, zöld vagy bordó), és ezen kívül csak feketét, fehéret, és szürkét. Az animáció fül pedig nem véletlen van több cégnél is letiltva a PowerPointban…
• A megértést nagyban lehet fokozni olyan megoldásokkal, mint az action title vagy a progress bar. Előbbi olyan címre utal, ami egy mondatban összefoglalja a dia mondanivalóját. A progress bar pedig egyfajta könyvjelző, a diasor főbb szakaszait tartalmazza, így a hallgatóság mindig tisztában van azzal, hogy hol tartunk az előadásban.

 Csapat

• A prezentációt indító csapattagra nagy felelősség hárul, hiszen nem csak a saját, de a csapat megítélését is nagyban befolyásolja a kezdés. A jó nyitás felkelti az érdeklődést, bemutatja a csapatot, és összefoglalja, miről is fogunk hallani a következő percekben. Az érdeklődés felkeltésének népszerű eszköze a sztori, ami lehet a témakörrel kapcsolatos rövid történet, jó hasonlat vagy idézet is. A csapat bemutatása azért is fontos, mert a zsűri így személyre szóló visszajelzést tud adni. Az összefoglalásra pedig azért van szükség, mert a közönség elfoglalt, és mihamarabb szeretné tudni, milyen eredményre jutott a csapat.
• Apró, de nagyon zavaró hiba, ha a ppt egyes részeinek stílusa eltér. Ez azt jelzi, hogy minden tag elkészítette a saját diáit, és azután ezeket illesztették egymás után. A zsűri ebből arra következtethet, hogy az egyes strukturális elemek között hiányzik az összhang. Ezt elkerülendő mindig figyeljünk oda arra, hogy a diasor egységes képet mutasson, mind vizuálisan, mind tartalmilag.
• A csapatsportokhoz hasonlóan az esetversenyeken is elengedhetetlen a sikerhez a csapategység. A gyakorlás koordinált előadásokhoz vezet, ahol minden tag tudja, mikor jön, kitől veszi át a szót, és kinek fogja átadni a stafétát. Ez azonban nem elég, ha a csapat nem tűnik lelkesnek. Amikor éppen nem prezentálunk, akkor is érdemes érdeklődő, pozitív arckifejezést felvenni, hiszen ezzel is a csapategységet demonstráljuk.

A fenti listából a haladók valószínűleg érzik, melyik hibákat követték el régebben. Akik csak most kezdenek ismerkedni az esettanulmányokkal, azok se csüggedjenek: érdemes visszajelzést kérni a zsűritől, tanároktól vagy akár más hallgatóktól is, mivel ezek az emberek képesek rámutatni a hibákra, és hasznos tippeket adhatnak a fejlődéshez.

Az ég lassan kitisztult. A felhők elvonultak, és a napfény felcsillant a budai hegyek mögött.Korán volt még, a szürkeség lassan oszlott el, de a hűvös pára rátelepedett a tájra. Hideg volt, félig sötét, nyirkos minden, de a tavasz már érződött a levegőben. Az ablakon vízcseppek szaladtak végig, az eső még szemerkélt a márciusi vihar után. 

Hernádi Zsolt, elnök-vezérigazgató irodájában lapozgatta a MOL Rt. elmúlt évi eredményeiről készült belső jelentést. 

- Megjöttem, jó reggelt! – köszönt be a szobába Áldott Zoltán.

- Szia! Rögtön jövök. – Hernádi becsukta a mappát, felállt és kinézett az ablakon. Kevesebb, mint egy hónap volt hátra. Áprilisig dönteniük kell. A lehet legjobban. Úgy akart elutazni Lengyelországba, hogy előtte megkapja az igazgatóság egyhangú támogatását. Tudta, hogy ezt úgy éri el, ha olyan tervet állít össze, amit a csapat együtt dolgoz ki, és mindannyian hisznek benne. Átsétált a tárgyalóba. A többiek már ott voltak: Mosonyi György, a MOL vezérigazgatója, Michel-Marc Delcommune, pénzügyi vezérigazgató-helyettes, és Áldott Zoltán, stratégiai igazgató. k és Hernádi együtt alkották a MOL Rt. ügyvezető testületét. Lassan három és fél éve dolgoztak így." (Buzder, 2004 4. o.)

Aki már valaha fogott a kezében esettanulmányt, bizonyára találkozott hasonló felütésekkel. A vadászlesen álló pékség tulajdonos, vagy Pierce Brosnanes reklámot néző csokoládé menedzserek képe ugrik be, akik valamilyen vállalati dilemán törik épp a fejüket. Mai bejegyzésünkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy mire használhatjuk ezeket a kerettörténeteket a megoldásunk során.  

A fent bemutatott történetekben közös, hogy a vizsgálandó vállalat valamelyik vezetőjét helyezi a cselekmény középpontjába, így a kérdés megválaszolásához is a vezető szerepéből kell kiindulnunk. A vezetői szerepeket vizsgáló szakirodalom meglehetősen gazdag, jól feldolgozott. Itt és most azonban  Henry Mintzberg (1990) munkásságát érdemes kiemelni. "Manager's Job - Folklore and Facts" című űvében 10 szerepet azonosított, melyek az információs (információ gyűjtő, információterjesztő, valamint szóvívő), interperszonális (protokoláris-, vezetői-, valamint kapcsolat teremtő szerep), valamint a döntéshozatali (vállalkozói, zavarelhárító, erőforrás elosztó, valamint tárgyaló szerep) kategóriák köré sorolhatók. 

Stratégiai döntés jellege

Az esettanulmány megoldás tekintetében a döntéshozatali szerepeknek van kiemelt jelentősége. Hiszen az eltérő vállalati helyzetekben különböző vezetői szerepek dominálnak. A fent bemutatott esettanulmány bevezető fő funkciója hogy felvázolja azt az alaphelyzetet, döntési szituáció, melyről az esettanulmány szól.

Egy növekedési eset esetén elindulhatunk a piac penetráció, piacfejlesztés, termékfejlesztés, vagy a diverzifikáció irányába. Ezekben az esetekben a vállalkozói vagy éppen az erőforrás elosztó szerepek dominálhatnank. Amennyiben egy krízis esettel állunk szemben, akkor valamilyen adaptációs stratégiát (szervezeti átalakítás, költség vágás stb.) kell alkalmaznunk. Ebben az esetben a rendelkezésre álló szűkös erőforrásokat kell újratervezni, vagy épp a különböző belső érintettekkel kell a felmerülő konfliktusokat megoldani, illetve kifelé kommunikálni.

Szerepjáték

Az esettanulmány kezdő felütése az esethez kapcsolódó stratégiai döntések típusának azonosításán túl, a prezentáció során alkalmazott szerepjátékunkat is. Alapjaiban befolyásolhatja hogy kik vagyunk,  mi a saját szerepünk (pl. menedzsment vagy külső tanácsadók), illetve hogy kinek prezentálunk, ki a közönség/zsűri (tulajdonosok, menedzsment, munkavállalók stb.). Mindezen tényezők alapjaiban befolyásolhatja a megoldásunk struktúráját, érvelésünk logikáját, kommunikációnk módját. 

Felhasznált források

Buzder L. G. (2004): Határtalan lendület. Esettanulmány a MOL Csoportról. BKÁE Vezetés és Szervezés Tanszék.  

Mintzberg H. (1990): Manager's Job - Folklore and Fact. Harvard Business Review. 

Miután meghatároztátok, hogy körülbelül mennyit fogtok eladni egy új termékből http://case-study.blog.hu/2013/01/06/technologia_elterjedesenek_becslese és még az árát is mellétettétek http://case-study.blog.hu/2013/01/22/arazas_622, akkor már meghatároztátok, hogy mennyi bevételetek lesz az adott termékből. Ami ugyan szép és jó, de ha nincsenek mellette költségek, akkor az előrejelzésetek eléggé komolytalannak fog tűnni. Ezért ez a cikk az elején a felmerülő költségekről fog szólni, utána pedig bemutatja a kétféle költségszámítási módszert (bevétel százalékos aránya, abszolút értékkel nézi meg a költségeket), majd ajánl egy javaslatot a kettő keverésére, utána pedig néhány tippet és trükköt osztok meg veletek.

A költségeknél célszerű a nemzetközi számvitel által használt költségtényezőknél maradni ez nagyjából lefedi a legfontosabb pontokat és a nagytöbbség által elfogadottak.

• Materials and productions – ez gyakorlatilag a bérek és az anyagok, amik kellenek a termékhez --
• Marketing and administrative
• R&D

A költségek a bevétel százalékos arányában

Itt főleg benchmark adatokra támaszkodva, mint például versenytársak vagy saját korábbi termékek, meghatározzátok, hogy a bevétel hány százalékába kerülnek ezek a kiadások és ez alapján határozzátok meg a kiadásokat. Például, amikor kijön az új iphone 6 az iphone 5 költség adatai lehetnének a benchmark adatok, ahhoz, hogy megpróbáljuk kiszámolni a projekt P&L-jét. Amennyiben ezt a megoldást választjátok, a dián ki kell rakni milyen feltételezésekkel éltetek és meg is kell tudnotok védeni őket. Magyarul számokkal alá kell tudnotok választani és logikusan megérvelni, hogy miért pont ezeket választottátok.

Abszolút értékű költségszámítás

Ebben az esetben konkrétan meghatározzátok, hogy ennyi munkás ennyi idő alatt ennyi terméket gyárt és ehhez ennyi alapanyagra van szükség, majd minden marketing és adminisztrációs költséget rászámoltok. Ez a jelentősen precízebb módszer, de nagyon sok időbe kerül és általában túl sok feltételezéssel, míg kiszámoljátok. Ezért ezt a módszert kevésbé ajánlom egy 16 órás versenyen, de amennyiben van rá időtök egy hosszabb versenyen akkor mindenképpen érdemes megnézni.

Hybrid modell

Nekem a kettő keverése jött be a legjobban, amikor alapvetően meghatároztam a költségeket a bevétel százalékos arányában, majd amikor volt egy projektünk, mint például egy speciális marketing kampány annak az abszolút költségét egyszerűen hozzáadtam marketing kiadásokhoz.

Tippek és trükkök

• Amennyiben így csináljátok a profitmargin állandó lesz az évek folyamán, ezért érdemes néhány számot változtatni.
• Az R&D és marketing költségek csökkennek az évek folyamán, mert egyre kisebb részét teszik ki az abszolút bevételnek.
• Mindig tegyétek ki a feltételezéseiteket a P&L mellé, mert különben komolytalannak fognak tűnni a számaitok.

Remélem sikerült kicsit jobban megvilágítani a költség előrejelzést.

Üdv,

Starbuci

Aholding már írt egy cikket, hogy hogyan tudjátok megbecsülni, hogy a kikerülő új termékből körülbelül mennyit fogtok eladni, de ugyanennyire fontos, hogy ezt mennyiért tudjátok eladni. Hiszen a bevétel a kettő szorzata lesz. http://case-study.blog.hu/2013/01/06/technologia_elterjedesenek_becslese Én ezért most inkább a tipikus árazási politikákról fogok írni először, majd pedig, hogy melyiknek mik a tulajdonságai. A három legtipikusabb árazási politikák, pedig a következők:

• Versenytárs alapú árazás
• Költség alapú árazás
• Fogyasztó alapú árazás (Mennyit hajlandó a fogyasztó fizetni)

Versenytárs alapú árazás

A versenytárs alapú árazásnál megnézed, hogy a versenytárs mennyiért adja a hasonló terméket, majd az alapján, hogy a te terméked jobb-e vagy rosszabb, mint a másik csinálsz egy összehasonlítást és ez alapján alá vagy fölé lövöd a terméked árát. Ez egy alapvetően jó módszer, mert van összehasonlítási alapod, viszont nagyon nehéz megvédeni a konkrét százalékokat, amivel eltérsz a másiktól, mert ez általában hasra ütésre szokott működni. Így érdemes megnézni, fogyasztói kutatásokat, vagy több versenytárs terméke közötti árkülönbségeket is, hogy meggyőzőbb legyen az áratok a végére.

Költség alapú árazás

A költség alapú árazásnál azt vesszük figyelembe, hogy mennyibe került nekünk a termék, majd arra rárakunk egy profit margint és ez alapján küldjük ki a piacra. Ezt őszintén megvallva nem ajánlom case study-ra mert nem lehet megvédeni, hogy ezt az értéket a fogyasztó ki is fogja fizetni, mert itt szinte semmit nem tudunk a fogyasztóról. Amiért magatoknak ezt mégis ki kell számolni, az pedig azért van, mert ha önköltség alatt adjátok el a terméket, akkor a projekt veszteséges lesz és senki nem fog titeket komolyan venni.

Fogyasztó alapú árazás

Itt különböző leendő fogyasztói csoportokat kérdezünk meg arról, hogy ők mennyit fizetnének a termékért. A valóságban ez egy nagyon hasznos módszer, de case-studyn nagyjából használhatatlan, mert nincs időd kutatásokat végezni. Így ezt a módszert sem tudom ajánlani időbeli megszorítások miatt.

Összefoglalás 

Összefoglalásként amikor az árat határozzátok meg én a versenytárs alapú megközelítést javaslom, ami után reality check-ként érdemes megcsinálni a költség alapú árazást is, hogy ne menjetek át negatívba.

Üdv,

Starbuci  

Egy esettanulmány versenyen a megoldás prezentálására általában 20 perce van a csapatoknak, melyet 10 perc Q&A követ. A csapatnak tehát 30 perce van bemutatni a megoldását és meggyőzni a zsűrit. Ez így elsőre nem tűnik soknak, de ha okosan használjuk az időnk rengeteg minden belefér. 

A legnagyobb különbség a 20 perces prezi és a 10 perces Q&A rész között a kommunikáció jellegében keresendő. Az előadás alatt -általában - egy irányú kommunikáció zajlik, a csapat vizuálisan is megtámogatva bemutatja azt a stratégiát, javaslatot, amelyet a felvetett problémára adott. Ezzel szemben a Q&A 10 perce már sokkal inkább párbeszéd jellegű, a csapat és a zsűri között interakció alakul ki. Ennek a párbeszédnek is meg vannak a maga szabályai, de ha erre a pár dologra odafigyelünk, jelentősen javíthatunk a megoldásunk minőségén.

1. Legyetek udvariasak: Lehet mindenki számára egyértelmű, de azért nem árt megjegyezni, hogy az udvariasság alapvető követelmény itt is. Ne vágjatok egymás és a zsűri szavába, várjátok meg amíg a másik befejezi a mondandóját. Ne felejtsétek el, hogy a zsűri feladata, hogy a munkátokat darabokra szedje, ilyenkor türelemmel kell velük lenni. 

2. Működjetek csapatként: Nem csak a prezentáció során kell csapatként jól együttműködni, hanem a Q&A szekcióban is. Ha kell segítsétek egymást. Az egész 10 perc még mindig a csapatról és a csapat által közösen lerakott munkáról kell, hogy szóljon. Ne legyenek önjelölt szóvívők, ha lehet mindenki válaszoljon kérdésre.

3. Irányítsátok a zsűrit, használjatok háttérdiákat: A zsűri általában véve a megoldásotok gyenge pontjait keresi. Erre jobb előre felkészülni háttér (back-up) diákkal. A megoldásotokhoz kötődő bizonyos kockázatok már előre látszanak. Azokat a diákat, amelyeket időhiány miatt nem raktatok be előre, itt érdemes valamilyen formában - de semmikép sem erőltetve - előhozni. 

4. Józan paraszti ész: Egy négy- tizenkét- huszonnégy órás esetmegoldás során nyilvánvalóan nincs idő minden részletet kidolgozni, gyakran maradnak ki dolgok, illetve a zsűri tagok kitűnő érzékkel tudnak rákérdezni olyan dolgokra, amikre nem is gondoltatok korábban. Ilyenkor érdemes visszamenni az alapokhoz és használni a józan paraszti eszünk. Kezdjünk el hangosan gondolkodni és a zsűri tag kérdésére alapozva új feltevésekre építve megoldást építeni. Esetleg hozzunk hasonló gyakorlati példákat korábbi tanulmányainkból, munkahelyünkről.  

5. Nem baj ha hibáztatok: Nagyon jó dolog a határozottság és az ha kiállunk a megoldásunk mellett, de egy ponton túl ez is lehet kontra produktív. Mindenki követhet el hibákat és aki nagyon akar az találni fog hibát a ti megoldásotokban is. Egy bizonyos ponton túl nem szégyen elismerni ha hibáztatok, vagy kihagytatok valamit. Ilyenkor érdemes az előző, 4. pontban leírtakat alkalmazni. 

Egy jól összerakott Q&A akár meg is fordíthatja a verseny állását, meggyőzheti vagy akár el is tántoríthatja a még bizonytalan zsűritagokat a megoldásunkkal kapcsolatban. Nem árt erre odafigyelni és a kérdésekre rendesen felkészülni.

Délután négy óra van. A gyönyörű tavaszi napsütés neked már nem is szürkének tűnik, hanem egészen feketének. Már egy hete dolgoztok ezen a prezentáción és már eleged van az egész világból, de különösen a körülötted lebzselő három másik emberből. Az elmúlt egy hétben többet láttad az ő arcukat, mint a barátodat/barátnődét és az összes barátodét együttvéve. Eleged van! Már nem érdekel mi lesz a végeredmény, csak legyen már vége! Ettől függetlenül az agyad leghátsó szögletében ott van az a riasztó gondolat, hogy két nap múlva úgyis kezdődik az egész elölről és ezt próbálod nagyon gyorsan elfelejteni.

Mindenki, aki versenyre készül, vagy esettanulmány megoldó kurzuson vesz részt, vagy bármi hasonló jellegű projekten dolgozik és időnyomás alatt kénytelen dolgozni hosszabb távon több emberrel (értsd min 3 hónap), azokban felmerül ez az érzés. Ezt nem kell jó vagy rossz dologként kezelni, ez szerintem természetes és mindenki, akivel beszéltem már átélt hasonló élményt, még akkor is, ha az ember amúgy a barátaival indul ilyen eseményen. Mert rontja a prezentáció színvonalát, ha nincs meg a csapategység rövidtávon, hosszútávon pedig akár a csapat felbomlásához is vezethet, ha ezt a frusztrációt nem tudjátok egymás között feloldani.

 De mégis hogyan lehet az ilyen jellegű problémát feloldani?

Csináljatok csapatszinten valami teljesen mást, mint az esetmegoldás!

A prezentáció után rögtön érdemes elmenni, valami teljesen mást csinálni, mint például meginni egy sört vagy elmenni moziba, hogy lásd, hogy a csapattársad mégis egy értelmes és okos ember, akivel amúgy szívesen lógsz együtt, nem pedig az a szörnyeteg, aminek elképzelted az elmúlt egy-két napban.

Ne találkozzatok néhány napig!

Amennyiben tényleg nagyon elegetek van egymásból, célszerű egy kis szünetet tartani. Ahogy mondani szokás a távolság és az idő mindenkit megszépít és ebben az esetben, ez tökéletesen igaz. Néhány nap múlva sokkal produktívabban és jobb hangulatban fogtok találkozni.

Hagyjatok egymásnak teret!

Amennyiben látod a másikon, hogy nagyon elege van, akkor érdemes neki kiosztani egy olyan feladatot, amin egyedül tud dolgozni így el tudjátok kerülni a felesleges konfliktust, amit az esetleges kommunikáció okozhat.

Biztassátok egymást!

Nagyon egyértelműen hangzik, de tényleg fontos, hogy motiváljátok egymást, mert az utolsó néhány óra kritikus, amikor már nagyon unod, de muszáj dolgoznod! 

Jó tanácsként

1. Sose felejtsd el, hogy a másik három ember a csapattársad és ti együtt vagytok!
2. Próbáld kihozni a legjobbat a rossz helyzetből, még ha nem is működik a csapat igazán!
3. Ameddig a prezentáció le nem megy, ők a legjobb barátaid, és úgyis kezeld őket!

Üdv,

Starbuci

Kedves Olvasóim!

Az előző könnyedebb írásom után, most egy kicsit a "szakmaiabb" részéről is szeretnék írni az esettanulmány versenyeknek. Először a threshold capabilitieseket vesézném ki, hogy egyáltalán mik azok az alapfeltételek, amik nélkül teljesen esélytelen a győzelem. Utána pedig megmutatom miből is lehet versenyelőnyt kovácsolni, hogy meg is nyerjétek a versenyt :)

Threshold capabilities

1. Jól strukturált, világos és mindenki által érthető struktúra. Erre azért van szükség, mert a zsűri egy nap alatt min 4-5 különböző prezit meghallgat, és ha nem érti azonnal (értsd az első 1-2 percben), hogy miről van szó, később már nem fog odafigyelni és te akár a világ legzseniálisabb megoldását is elmondhatod, ha senki nem figyel.......
2. Érdekes és jó prezentáló stílus. Az indok, hogy ez miért fontos ugyanaz, mint az előző, ha elalszok, a hangodon marhára nem fogom tudni, hogy miről beszélsz....
3. Legyen egy komplex megoldás, pénzügy, hr, marketing, összefogva és adatokkal alátámasztva, az kevés, hogy én ezt úgy gondoltam.... Ha a zsűri nem látja, az alátámasztó logikát alapból azt fogja gondolni, hogy hazudsz vagy, hogy komolytalan vagy és egyik sem jellemzője egy jó prezinek.....
4. A diák legyenek ízlésesek. A megoldás nem ér semmit, ha olyan formába csomagoljátok, ami gusztustalan. Örülnél a karácsonyi ajándéknak, ha összegyűrve és nyálasan kapnád meg? Nem. Sőt valószínűleg hozzá se nyúlnál pedig lehet az új iphone van benne.....
5. Határozd meg a problémát és old meg! Hihetetlenül gyakori probléma, hogy a probléma nincs meghatározva, amit meg akarnak oldani a csapatok, vagy ha meg is van oldva, azt nem mondják ki a végén, hogy igen megoldottuk. Pedig már Seneca is megmondta, hogy “Semmilyen szél sem kedvező annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart.” 
6. A megoldásodnak legyen értelme és kivitelezhető legyen. Szintén nagyon komoly probléma, hogy nem gondolják végig a csapatok a megoldásukat és szó nélkül beraknak olyan projekteket, amik 2500%-os profit marginnal működnek, vagy jogilag kivitelezhetetlenek.... Ezek konkrétan sértik a zsűri egóját. Ezek most hülyének néznek? Konkrétan ezt gondolják.

Miután ennek a hatos témának megfeleltél, ez az első alkalom, hogy a zsűri esetleg elkezd gondolkodni azon, hogy ezek a gyerekek nem is olyan hülyék talán tovább is juttathatnánk őket..... Most nézzük, hogy mivel is lehet őket meggyőzni arról, hogy továbbjuttassanak...

Competetive advantage

1. A pénzügyed hihető és alátámasztott legyen! Az egyik leggyakoribb hiba, amit látok ilyen versenyeken, hogy a legtöbb pénzügy teljesen hiteltelen, és ha a zsűri egy kicsit is megpiszkálja, teljes mértékben összeomlik. Ezt nagyon sok munkával és egy teljesen felépített modellel lehet elkerülni. De ez az, ami megéri, mert ezzel lehet megnyerni egy versenyt, mert erre a versenytársak általában nem veszik a fáradtságot :)
2. Egy nagyon jó kezdő story. Ha a storyd, amit el akarsz adni teljes mértékben, összhangban, van a megoldásoddal egyszerűen hihetetlenül profin néz ki és ad még egy pluszt a megoldásodba, hogy emlékezni fognak rád.... Igen ők voltak a baltás gyilkos vagy a római birodalmas csapat. A győzelem felé vezető első lépcső, hogy emlékezzenek rád.
3. Q&A-be kimagasló teljesítmény. A prezi feladata, hogy megmutassa a storyt,de a Q&A adja el. Ha ott le tudjátok nyűgözni a zsúrit onnantól már nyert ügyetek van :)
4. Hihetetlenül világos és lényegre törő slideok és struktúra. A zsűri nem szeret gondolkozni :D, amelyik csapat a leginkább megkönnyíti a dolgát azzal, hogy közérthetővé teszi a prezijét azt szeretni fogják :)
5. Legyen benne valami nagyon kreatív! A 20. ugyanolyan prezi után és a story mellé kell még vmi extra kreatív, ami miatt szeretni fognak titeket. Például cápák vagy kardfogó tigrisek egy állatkertbe, mindegy hogy mi csak érdekes legyen. ( DE ebből egynél több ne legyen a prezibe)
6. Látszódjon a csapategység! Ez azért fontos, mert együtt csináltátok, együtt adjátok el, ha ti nem bíztok a megoldásotokba ki fog? Próbáljatok egyenlő arányba válaszolni a kérdésekre és ne a cipőtök orrát bámulni, amikor a másik prezentál... hanem vágjatok érdeklődő fejet :)

Összefoglalásként

Most reményeim szerint egy kicsit jobban beleláttok abba, hogy mit is néznek a zsűriben ülő emberek és látjátok, hogy melyik részét érdemes fejleszteni a prezentációtoknak. További sok sikert mindenkinek, és ha van olyan téma, amiről szeretnétek, hogy legközelebb írjak, nyugodtan szóljatok hozzá itt vagy facebookon. 

Üdv,

Starbuci

Miután az elmúlt hetekben több esettanulmány verseny időpontja is ki lett hirdetve (ESET’12, illetve XIV. Országos Esettanulmány Verseny), úgy gondolom itt az ideje, hogy írjunk pár sort arról, hogy miért is érdemes üzleti esettanulmány megoldó versenyeken kipróbálnunk magunkat.

Az esettanulmány megoldás gyakorlatilag egy komplex, rosszul strukturált vállalati probléma idő nyomás alatt történő strukturált megoldása annak logikus, letisztult előadása. Mit is jelent nagy vonalakban ez a gyakorlatban?

1. Komplex vállalati kérdés megoldása: A megoldásra szánt esettanulmány tárgya általában valamilyen vállalati probléma (pl. a Lipóti pékség növekedési irányai, vagy a KFC kínai piacra történő belépése), melynek definiálása legtöbbször általában a versenyzők dolga. A problémák, kérdések rendszerbe rendezése a versenyzők strukturáló képességét fejleszti, veszi igénybe.
2. Időnyomás: Az esettanulmány megoldására általában adott időkeret áll a csapatok rendelkezésére, mely azonban versenyenként eltérő. Vannak 4- 8- 12- 16- valamint 24 órás versenyek. A rendelkezésre álló időkeret eltérő megoldási stratégiát követel meg a versenyző csapattól. A versenyzők a nagy nyomás alatti teljesítőképességüket fejleszthetik ez által. 
3. A megoldás strukturált előadása: Hiába van egy csapatnak jó megoldása, ha nem tudja azt jól átadni a hallgatóságnak (és természetesen a zsűrinek). A jó előadásnak számos ismérve van (pl. a prezentáció külalakja vagy a kérdésekre adott válaszok), de mindezekhez jó kommunikációs képesség szükséges.

A szakmai és egyéb képességek fejlesztésén túl van még egy szempont, az ún. ’fun factor’. Az esettanulmány megoldás a csapattársakkal, barátaiddal számos ’egyéb élményt’ adhat. Együtt utazni egy nemzetközi versenyre, vagy a formális események utáni informális beszélgetések, sörözések során rengeteg új dolgot tanulhatunk, új emberekkel ismerkedhetünk meg.    

Kedves Olvasó,

A hazai üzleti képzés egy egyedülálló kezdeményezése indult útjára eme blog formájában. A most elinduló case-study.blog.hu szerkesztőinek célja az esettanulmány megoldás módszertanának a népszerűsítése a magyarországi gazdálkodástudományi képzés területén.

A blog érinteni fogja az esettanulmány írás és megoldás folyamatának legfontosabb kérdéseit, valamint tájékoztatást nyújt a legfrissebb hazai és nemzetközi esettanulmány versenyekről. A blogon megszólaltatunk versenyzőket, egyetemi oktatókat, valamint tanácsadó cégek szakértőit.

A témák kiválasztásakor igyekszünk figyelembe venni az igényeiteket, úgyhogy amennyiben bármilyen kérdésetek van, ne habozzatok azokat feltenni!  

Szerkesztők