A becslési feladatok időnként egészen elvontak is lehetnek. Ahogy már említettük, a tanácsadó cégek előszeretettel használnak úgynevezett guesstimation, azaz adatok nélküli becslésre épülő feladatokat az állásinterjún. Mivel a klasszikus feladatokra (pl. piacbecslés, nyereségesség becslése) elég jól fel lehet készülni, így a cégek elkezdtek nehezebben megfogható témákat adni a jelentkezőknek. Cikksorozatunk második részében egy ilyen, kissé elvont becslési feladatot fogunk megoldani - először a nehéz, utána a könnyű úton.

A fealadat a következő. Adott a Szent István Bazilika kupolája. Mennyi időbe telne egy csap segítségével megtölteni vízzel a (megfordított) kupolát?

Brute force

Nézzük először a nehéz módszert. Ugye két dolgot kell kiszámolnunk: egyrészt a kupola térfogatát, másrészt egy átlagos csap átfolyási sebességét. A kupola térfogatához szükségünk van a sugarára. Ezt valószínűleg nem tudjuk fejből, de egy durva becsléssel azt mondhatjuk, hogy 20 méter. A kupola megközelítőleg egy félgömb alakú test, tehát a térfogat (a középiskolában tanult képlettel, amire minden bizonnyal még emlékezünk): 

Remek. Mivel egy m3 1000 liter víznek felel meg, így a térfogatot még meg kell szoroznunk 1000-rel, tehát összesen 6,000,000 liter vízre van szükség a kupola megtöltéséhez. A következő lépés a csap átfolyási sebsségének meghatározása. Aki szokott felmosni, az tudja, hogy egy 10 literes vödröt kb. egy perc alatt lehet megtölteni vízzel. Számoljunk ezzel.

A fenti osztás segítségével megkapjuk, hogy 600,000 perc, azaz nagyjából egy év szükséges ahhoz, hogy egy csap feltöltse a Bazilika kupoláját vízzel. A brute force módszer tehát működik, de igen sok számolást igényel.

Absztrakció

Most pedig következzen egy sokkal egyszerűbb módszer, ami az absztrakció erejére épít. Ehhez el kell vonatkoztatnunk az eredeti problémától, és egyszerűsítési lehetőséget kell keresnünk. A kupola félgömb alakú, a térfogat képlete pedig fejszámolásnál nehézséget okozhat. Ha magát a képletet ki tudnánk küszöbölni, máris egyszerűbb lenne a helyzet. A mosdókagyló tulajdonképpen szintén egy félgömbhöz hasonló test, ezért felhasználhatjuk összehasonlítás céljából. A sugara kb. 15 cm. Borotválkozás előtt kb. fél percig tart megtölteni a csappal a mosdókagylót. Tehát tudjuk, hogy egy 15 cm sugarú félgömb feltöltése fél perc. A gömb képletében a sugár köbös formában szerepel, tehát két félgömb térfogata a sugarak hányadosának köbével arányos. Magyarul: a kupola 100-szoros sugara azt jelenti, hogy a kupolát nem fél, hanem 100 x 100 x 100 x 0,5 perc alatt lehet megtölteni vízzel. Ez 500,000 perc, azaz körülbelül egy év.

Melyik módszer a jobb?

Mint láthatjuk, a két megközelítés hasonló eredményt hoz, de a második sokkal kevesebb számolást igényel, gyorsabb. A végeredmények eltérése miatt sem kell aggódnunk, hiszen a becslés nem a pontos adatokról szól. Ha belegondolunk, egy mosdókagyló a legtöbb esetben nem félgömb alakú.

Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy vajon melyik módszer a jobb. Nos, attól függ. Az absztrakció egy elegánsabb megoldás, amivel kitűnhetünk a jelentkezők sorából. Az is igaz ugyanakkor, hogy nem minden feladatot lehet megoldani ilyen trükkökkel, és ha meg is lehet, nem biztos, hogy egy stresszes szituációban épp eszünkbe fog jutni egy. Összességében tehát egy esetinterjún érdemes néhány másodpercig gondolkodni, és ha nem ugrik be a nagy ötlet, akkor brute force módszerrel megoldani a hasonló feladatokat.

Ajánlott irodalom

Weinstein, A., Adam, J.A. (2008). Guesstimation: Solving the World's Problems on the Back of a Cocktail Napkin. Princeton University Press. Megjegyzés: a fenti példa és a brute force megoldás ebből a könyvből származik. Az absztrakciós megoldás a cikk szerzőjének műve.

Hubbard, D.W. (2010). How to Measure Anything: Finding the Value of Intangibles in Business. Wiley.

Már egy ideje kattogok egy bejegyzésen a kék óceán stratégiáról, de a pénteki Cirque du Soleil show, az Alegria, melyet a franciaországi Lilleben néztem meg  adta meg a végső lökést. A továbbiakban a kék óceán koncepció elméleti hátterét mutatom be, majd mindezt alkalmazom a Cirque de Soleil esetére. 

1. Elméleti háttér

A kék óceán (blue ocean strategy, vagy BOS) koncepció W. Chan Kim és Renée Mauborgne, "Blue Ocean Strategy: How to Create Uncontested Market Space and Make Competition Irrelevant" című könyvében jelent meg először, 2005-ben. Szerintük a világgazdaság felfogható egyfajta óceánként. Véleményük szerint vörös óceánnak tekinthetők a hagyományos piacok, ahol kegyetlen verseny zajlik a fogyasztókért és piaci részesedésért. Ezzel szemben ennek az óceánnak van egy ezidáig fel nem fedezett, ugyancsak értékes része, ezt nevezik a könyvükben kék óceánnak. 

A kék óceán stratégia egyik alapvető gondolata, hogy a termékek értékinnovácóját helyezi a stratégiai gondolkodás középpontjába.  A koncepció lényege, hogy a piaci versengés helyett a versenyhelyzet minimalizálására törekszik, mégpedig úgy, hogy egy új fogyasztói igényen keresztül, új keresletet teremt. Amennyiben a kék óceán stratégiát a hagyományos porteri stratégai keretrendszerben próbáljuk elhelyezni, akkor ez egyértelműen a differenciáló stratégiák közé tartozik. Itt persze érdemes megjegyezni, hogy Michael Porter verseny stratégiákról beszél, a kék óceán célja pedig még mindig a versengés minimalizálása. 

A gyakorlatban számos példát találhatunk kék óceán stratégiára. Az egyetemi vállalatgazdálkodás órák gyakran emlegetett példája az Apple termékei, például az iPod, iPad, de kék óceán jellemzőit viseli az e-bay, vagy a Groupon is. A továbbiakban a Cirque du Soleil példáján keresztül szemléltetem a kék óceán stratégiát.  

2. Cirque du Soleil és a kék óceán

A Cirque du Soleil története egészen a '80-as évekig nyúlik vissza, azokhoz az utcai mutatványosokig, akik a hagyományos cirkusztól elrugaszkodva egy olyan, új, modern showt álmodtak meg, amely szakít a hagyományos cirkusz felfogással. 1981-től Le Club de Talons Hauts néven játszottak, majd 1984-ben vették fel a Cirque du Soleil nevet. A társulat számára az első jelentősebb siker 1987-ben jött el a Los Angelesi Művészeti Fesztivállal. A kilencvenes évek elejétől járták a világ nagy városait és  sorra mutatták be legújabb darabjaikat (például 1992 Saltimbanco, 1994 Alegria, 1996 Quidam). 

A Cirque du Soleil története miért is ragyogó példa kék óceán stratégiára? A társulat alapítói már a kezdetekkor szakítottak a hagyományos cirkuszi gyökerekkel, új alapokra helyezték a modern cirkusz fogalmát (mondhatni "értékinnovációt hajtottak végre"). Miben más a társulat által nyújtott szolgáltatás a hagyományos cirkusztól? A hagyományos cirkuszoktól ellentétben a showban nem szerepelnek állatok (melyek szállítása amúgy is jelentős költségekkel járna) és a hagyományos - általában lepukkant - sátrak helyett hatalmas, elsőosztályú, koncerttermek és arénák adják az előadások helyszínét. 

Amennyiben az üzleti modellen belül a Cirque du Soleil értékajánlatát tekintjük, a társulat által nyújtott show valahol a modern balett, cirkusz és musical metszetében helyezkedik el. A showra jellemző folyamatos ének a musicalekre, a modern tánc a balettra, az artista mutatványok pedig a hagyományos cirkuszra emlékezteti a nézőket.

A Cirque du Soleil, mint üzleti vállalkozás kritikus erőforrásaként jelenik meg a társulat, mint csapat és a szereplők mint egyének. A szereplők között találunk sportolókat, artistákat, táncosokat, valamint énekeseket. A fogyasztói oldalt vizsgálva, a társulat egyértelműen a prémium show-k közé pozícionálja magát és ez az árazásban is egyértelműen megjelenik. Egy-egy előadásra a legolcsóbb jegyek 45 eurótól (kb. 13 000 Ft) kezdődnek.  Tekintve, hogy a társulat folyamatosan turnézik és nincs állandó, a saját tulajdonában álló koncert terem, aréna, a fix költségei is meglehetősen alacsonyak. 

 3. Esettanulmányi háttér

A Cirque du Soleil történetét és a további növekedéssel kapcsolatos kérdéseket számos, az interneten is elérhető esettanulmány (Harvard Business Case is) vizsgálta. Habár a társulattal foglalkozó esettanulmányok fókusza eltérő, mindegyikben megjelenik a kreativitás, a tehetségek stratégiai erőforrásként való kezelésének a kérdése. 

---

A kék óceán stratégia szerzői számos módszertani eszközt (például stratégai tábla) javasolnak a koncepció alkalmazására, melyeket egy későbbi bejegyzésben tervezek részletesen bemutatni. Addig is itt találhattok pár Cirque du Soleil videot:

https://www.youtube.com/watch?v=y8YjtozRX1o

https://www.youtube.com/watch?v=BLouxprAHtQ&feature=fvsr