Egy hete került megrendezésre, immáron XIV. alkalommal, az egyik legrangosabb hazai esettanulmány verseny, az OEV. Ez alkalommal egy rövid interjút készítettünk a rendezvény két főszervezőjével, Soós Verával és Zsólyom Laurával. 

Az idén XIV. alkalommal rendezte meg az EVK szakkollégium az Országos Esettanulmány Versenyt. Hogy kezdődött ez a történet? 

Vera: Idén tizennegyedik alkalommal rendeztük meg az esettanulmány versenyt, ami mára már nagy hagyománynak örvend az EVK Szakkollégiumban. A kezdetek olyan régre nyúlnak vissza, hogy mi is már csak elmondások alapján tudhatjuk, hogyan is indult a történet, ami során az OEV és az EVK szinte egybefonódott. A legelső OEV a Vezetéstudományi Intézet irányítása alatt született meg 1997-ben, ekkor még csak 1 EVK-s tag volt a szervezőbizottságban. A második évtől azonban már minden szervező a szakkolinkból került ki, és kerül ki azóta is.

Miért jelentkeztetek főszervezőnek? 

Vera: Ahogy említettem az előbb is, az OEV szervezése hagyománnyá vált a szakkoliban, én is ebben a szellemiségben találkoztam már vele, mielőtt tag lettem. Először a bevonó táborban hallottam róla, és nekem már akkor is tetszett, hogy 8 fiatal, szinte teljesen önállóan, visz egy fél éven át tartó projektet, és az alapoktól kezdve építik fel azt a hátteret, ami ahhoz szükséges, hogy vállalkozó szellemű fiatalok összemérhessék tudásukat, és értékes tapasztalatokat szerezhessenek, amit biztosan tudnak hasznosítani az egyetemről való kikerülés után is. Szervezőként leginkább a kíváncsiság vezérelt, hogy hogyan is áll össze apró részletekből ez az egész verseny. Az előző évben szerzett pozitív tapasztalatok után jelentkeztem főszervezőnek, mert megszerettem az OEV-t, szerettem volna egy olyan projektet koordinálni, aminek látom az értelmét, ami egyaránt hasznos a versenyzők és a szervezők számára is, és nem utolsósorban szerettem volna továbbvinni egy 14 éves hagyományt.

Laura: Az elmúlt néhány évben nővérem, Adri révén figyelemmel kísérhettem a verseny szervezését, így amikor tavaly bekerültem a szervező csapatba, már akkor gondolkoztam, hogy szeretnék jelentkezni főszervezőnek, az azt követő fél év pedig még inkább megerősített ebben. Nagyon élveztem, hogy a csapat tagja lehetek, és hogy egy ekkora projekten dolgozhatok hét másik társammal. A tavalyi évben is bele-bele láttunk egymás munkájába, tudtuk, hogy kinek milyen feladatai vannak. A XIII. OEV szervezésének a vége felé közeledve Verával egyre többet beszélgettünk a főszervezőség kérdéséről és nagyon örültem, hogy ő is biztos volt abban, hogy a XIV. OEV főszervezője szeretne lenni. Ugyan nem egy terület felelősei voltunk szervezőként, de úgy érzem, hogy nagyon sokat segítettünk már akkor is egymásnak. Szerettem az OEV szervezését és szeretettem volna egy másik oldaláról is megtapasztalni a szervezést. Nagyon örülök, hogy így döntöttem, mert az elmúlt fél évben rengeteg tapasztalattal lettem gazdagabb.

 

Mit is csinál pontosan egy, azaz két főszervező? 

Vera: A szervező csapat minden évben 8 tagból áll, ebből 2 tag, a főszervezők, koordinálják a csapat munkáját, tervezik meg a fél év menetét, és döntenek a kényesebb kérdésekben. A főszervezők általában az előző év szervezői közül kerülnek ki, így biztosítjuk azt, hogy a csapat vezetése és a projekt irányítása „gyakorlott kezekben” van. Természetesen az operatív feladatokból is kivesszük a részünket, de nekünk az a feladatunk, hogy egy nagyobb perspektívából lássuk át a folyamatot, és ezt megpróbáljuk a szervezők számára is elérhetővé tenni.

 SAM_3108.jpg

Mi volt a legnehezebb az elmúlt féléves szervezésben? Mit tanultatok?

Vera: Habár már egyszer végigcsináltam az OEV-t szervezőként, és tudtam, hogy mit mikor és hogyan kell csinálni, vezetői szerepet most töltöttem be először. Nagyon izgalmas és ugyanakkor tanulságos volt egy kicsit más szemszögből is megtapasztalni a szervezési folyamatot, nekem a legtöbb tanulság ebből adódott. Nagyon új volt, hogy ekkora a felelősség a vállunkon, hogy nagyon sok irányból futottak be hozzánk a megoldandó kérdések, és hogy hétről hétre 6 embernek kellett delegálnunk a feladatokat, ugyanakkor a főszervezőség volt az eddigi egyik legtanulságosabb és legjobb projekt, amiben részt vettem. Hiányozni fog

Laura: Úgy gondolom, hogy azokat a kisebb-nagyobb akadályokat, amikkel a szervezési folyamat során találkoztunk, mindig sikerült a lehetőségek szerint a legjobb módon „leküzdeni”. Tavaly megtanultuk, hogy milyen csapatjátékosnak lenni, idén a legnagyobb feladatunk az volt, hogy megtanuljunk egy csapatot vezetni.

Mit gondoltok, mit lehetne még javítani a versenyen menetén? 

Vera: Habár az OEV szervezésnek már van egy nagyon jól bejáratott menete, természetesen apróságokat mindig lehet találni, mindig lehet kicsit csiszolni, finomítani, még gördülékenyebbé tenni a folyamatot. Ennek érdekében minden verseny után leülünk a szervezőkkel, és közösen értékeljük az elmúlt fél évet, kiemelve azokat a pontokat, amiken szerintük és szerintünk is javítani lehetne.

Laura: A szervezési folyamat az évek alatt egy jól bevált módszerré alakult, de persze mindig akad olyan, amin lehetne változtatni, javítani vagy újítani. Mi is próbáltunk törekedni arra, hogy egy-egy újítást belevigyünk az elmúlt évekhez képest. Szerintem mindig lesznek olyan területek, amiken lehet finomítani, de nagyobb változtatások nem szükségesek.

Tervezitek, hogy a jövőben versenyzőként is részt vesztek az OEV-n?

Vera: Én tervezem igen, mert nagyon tetszik maga az esetmegoldás, szeretném kipróbálni magam egyszer versenyzőként is, megszerezve a másik oldal tanulságait is.

Laura: Én egyelőre azt mondanám, hogy nem; de lehet, hogy jövőre annyira hiányozni fog az OEV, hogy mégis részt veszek rajta 

aholding 2013.03.05. 10:44

Gázban van a piac

Vajon mit tud segíteni néhány egyetemi hallgató egy nagyvállalat menedzsmentjének? A jelek szerint igen sokat. Az idei XIV. Országos Esettanulmány Versenyen közgazdász hallgatók a vállalat  menedzsmentjének prezentálták javaslataikat, ötleteiket. Itt olyan kérdésekre keresték a választ, mint hogy mit tehet a cég a több mint tíz éve sínylődő PB-gáz piacon? Hogyan tudja kezelni a lakosság érdekében bevezetett 10%-os rezsicsökkentő program miatti több 100 millió forintos árbevétel-kiesést? 

Dilemma

A hallgatók a hazai piacvezető, a Prímagáz menedzsmentje szempontjából értékelték a lehetséges megoldásokat, majd mindezt prezentálták a vezetőséget képviselő zsűrinek. Már a több szintű probléma strukturálása is jelentős kihívást jelent a csapatoknak, hiszen egyszerre beszélünk piaci és vállalati nehézségekről.

A vizsgált PB-gáz piac egy érett életciklusban van. A palackos gáz szegmens folyamatos visszaesésének oka a vezetékes gáz elterjedése. Napjainkra a háztartások több mint 90%-a használ vezetékes gázt a főzéshez és a fűtéshez, a PB-palackok mára csupán a nyári konyhák és a disznóvágások hagyományos kellékei. Hasonló a helyzet a tartályos gázzal is, mely a gyakorlatban egy tartály kihelyezését jelenti valamely nagy fogyasztó telephelyére. A harmadik vizsgált termék az autógáz. Az autógáz ára jóval alacsonyabb a benzinénél, így nem csoda, hogy a gazdasági visszaesés és válság éveiben jelentősen megugrott a gázüzemeltetésű autók száma. Az autógázt használók számára kedvezőtlen döntésként jelent meg azonban a terméket terhelő jövedéki adó megemelése, mely csökkentette a benzin és az autógáz ára közötti különbséget. 

A hagyományosan négy, nagy vállalat által dominált  piacon a legnagyobb szereplők olyan nagy nemzetközi multinacionális cégek mint a Total, Flaga, MOL vagy SHV. A tulajdonos a befektetett tőkéje után számos, a megtérüléssel kapcsolatos elvárást (például nyereség, osztalék nagysága) fogalmaz meg. Mit léphet egy ilyen helyzetben a vállalat vezetése?     

Lehetséges utak 

A versenyen résztvevő csapatok számos megoldási utat fogalmaztak meg. A profit elvárás teljesüléséhez két út vezet: az egyik az értékesítés (eladott mennyiség, vagy eladási ár) növelése, a második pedig költségek csökkentése. Az értékesítés volumenének növelése érdekében számos a márkázáshoz és a jelenlegi termékekhez kapcsolódó marketing tevékenységhez kapcsolódó javaslat fogalmazódott meg. Több csapat szerint a vállalati, úgynevezett B2B fogyasztók irányába történő váltás jelenthet egyfajta megoldást. Egy a magyarországihoz hasonló gazdasági helyzetben, amikor a B2B fogyasztókat elsődlegesen az építőipari és vendéglátó cégek teszik ki. Itt több csapat is megemlítette a fesztiválszervező cégeket, mint vállalati célcsoportot, mondván, hogy a szabadtéri  fesztiválokon nincs vezetékes gáz.

A fogyasztói árak emelése egy másik lehetséges megoldási irány, amely azonban rendkívül korlátozott, hiszen a kormányzat által bejelentett rezsicsökkentő program arra kötelezte a PB-gáz szolgáltatókat, hogy 10%-kal csökkentsék a lakossági szegmensben az áraikat. Az így keletkezett több százmillió forintos, árbevétel kiesést a vállalati szegmensben végrehajtott áremeléssel, vagy költségcsökkentő intézkedésekkel lehet ellensúlyozni, melyek nemzetgazdasági hatása jelentős lehet.

A költség oldalon a jelenlegi működés, például a szállítás racionalizálását, vagy a felesleges töltőkapacitás optimalizálását nevezték meg a csapatok. Egy töltőüzem közös üzemeltetésével például jelentős fix költségtől szabadulhatna meg a vállalat.

Gyerekcipőben

A hazai esettanulmány oktatás meglehetősen gyerekcipőben jár. Az egyes intézményből érkezett hallgatók eltérő tanulmányi háttérrel érkeztek a versenyre, de mindannyian sikerrel vették az akadályokat. Az egész hétvégés verseny győztese, a Budapesti Corvinus Egyetem, Paragon csapata lett. Ezúton szeretnénk gratulálni Kempf Annának, Rigó Daniellának, Szoleczki Zoltánnak és Tóth Péternek.

374508_575615595782481_1160950520_n.jpg

Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetemen zajlik Magyarországon egyedülálló, szisztematikusan felépített  problémamegoldásra és azon belül esettanulmány-felkészítésre koncentráló képzés. Az elmúlt években számos magyar csapat jutott nagy presztízsű, külföldi versenyek angol nyelvű  döntőjébe. Ez is igazolja, hogy a magyar hallgatók nemzetközi szinten is versenyképesek. 

süti beállítások módosítása