Életedben először lementél az edzőterembe, mint nyegle kis 70 kilós kezdő. Körbenéztél körülötted mindenki 120  kiló+áfa látszik, hogy már anyuci tejével is szteroidokat szívtak magukba. Amint belépsz, érzed a rád nehezedő tekintetek súlyát olyan, mintha egy fél Olimposzt rád dobtak volna, és az óriási kérdőjelet a fejük felett ez a kis ….. mit keres itt? Te ettől függetlenül odamész a legnagyobb súlyhoz és játszi könnyedséggel elkezded a fejed fölött pörgetni majd röhögve kinyomod azt a súlyt, amin az Arnold Schwarzenegger imitátor már kétszer majdnem besz**rt.

 Nem tűnik túl valószínűnek ugye?

Szerintem se! Ettől függetlenül mindig meglepődök, hogy egyes emberek, akik életükben először prezentáltak versenykörnyezetbe, hogy el tudnak keseredni, amikor nyilván megverik őket azok, akik már évek óta erre készülnek és van a hátuk mögött 20+ ilyen prezentáció….

Amikor pedig beszélek velük, hogy oké ez most egy jó megoldás volt, de sajnos a prezentációs képesség miatt nem jött át, hogy hol gyakorolnak prezentálást vagy, hogy hol fognak gyakorolni ezután. A válasz általában sokként ér. „Ja, mi olyat nem szoktunk.” Vagy „Minek? Csinálunk mi elég prezentációt egyetemen.” Ilyenkor szoktam megköszönni a részvételt, hogy oké akkor nincs miről beszélni, te sose fogsz, igazán jó lenne ebbe.  Ugyanis a legjobbak még több országos győzelemmel a hátuk mögött is azt nézik, hogyan tudnák jobban csinálni és tudják, hogy nincs olyan, hogy vége a fejlődésnek.

Most nyilván felmerül bennetek, hogy mi a baj az átlag egyetemi prezentációval?

1. Nem kapsz általában normális visszajelzést, csak egy pontszámot, amitől nem tudsz fejlődni.
2.  Ha kapsz is visszajelzést a tanár általában nincs azon a szinten, hogy releváns legyen vagy nincs meg az a tapasztalata, ami a verseny szintű prezentációkhoz szükséges.

Amennyiben viszont az egyetem nem tud felkészíteni az ilyen jellegű prezentálásra, akkor hol tudod megszerezni az ehhez szükséges képességeket? Itt lépnek be a képbe, a speciális képzések és kurzusok, amik arra készítenek fel, hogy meg tanulj beszélni emberek előtt.

Toastmaster International

A Toastmaster International célja: „Toastmasters offers a mutually supportive and positive learning environment in which every member has the opportunity to develop and practice communication and leadership skills, which in turn fosters self confidence and personal growth.”

Magyarul itt megtanulhatod, hogyan beszélj 20-30 ember előtt önbizalommal, úgy hogy a többiek meg is értsék, hogy miről beszélsz és nem mellesleg az angolodat is fejlesztheted, ami szintén óriási előny, hiszen jelenleg kevés munkát tudsz végezni nagyon jó angoltudás nélkül.

Honlap: http://www.budapesttoastmasters.org/

Szakkollégiumok/Diákszervezetek

A legtöbb szakkollégium is segít az idősebb tagok által tartott kurzusokkal és a lehetőséggel, hogy folyamatosan felszólhatsz társaid előtt. Itt is meg tanulhatod magad kifejezni és az önbizalmadat növelni, de mivel ezek általában informális beszélgetések, az angolod kevésbé fejlődik, ami egy nemzetközi versenyen nem előny. (Mivel senkit nem akarok kihagyni itt szakkollégiumokat nem, akarok felsorolni, ha vannak az egyetemeden, akkor ismered őket.)

Debate Club

A debate clubbal, csak az elmúlt pár hónapba ismerkedtem meg, de teljesen lenyűgözött. 15 perc felkészülés után, tartanod kell egy 5 perces beszédet egy általában ismeretlen témáról, amit utána megchallengelnek az ellenfelek. A legjobb felkészülés, amit egy Q&A-re eltudok képzelni, ráadásul az angolodat és az elemző képességedet is hihetetlenül fejleszti. Mindenkinek csak ajánlani tudom!

Honlap (facebook):     https://www.facebook.com/corvinusvitaklub?fref=ts

                                https://www.facebook.com/CeuDebateSociety?fref=pb

Tehetséggondozó képzések az egyetemen belül

Némelyik egyetem hirdet meg néha képzéseket, limitált számmal, amik versenyre készítenek fel, vagy egyszerűen megtanítanak prezentációt készíteni. Személyes tapasztalattal csak A Corvinus egyetemről rendelkezek, ahol a CIBS és a SIM kurzus alatt igazán megtanulnak az emberek prezentálni és case studyt oldani.

Honlap: http://portal.uni-corvinus.hu/index.php?id=23235

Összefoglalásként

Amennyiben tényleg sikeres szeretnél lenni az ilyen versenyeken, szánd rá az időt, hogy előtte tényleg felkészülj, és egyenlő esélyekkel indulhass a versenytársaidhoz képest. Ehhez pedig sok munka szükséges, mert senki nem úgy kezdi, hogy kinyomja a 120 kilót, hanem bizony előtte megküzdött a 40 kilóval is. Ezért mindenkinek nagyon tudom ajánlani a fenti lehetőségeket.

Üdv,

Starbuci

Az utolsó öt perc van hátra a játékidőből. Eddig csak ide-oda passzolgattatok, de nem történt semmi, néha a labdát is elveszítettétek. Az idő szorít, meg kell egyezni egy taktikában, mellyel át lehet törni az ellenfél védelmét. A kapusotok rúgja a labdát a középpályára, a jobb közép megszerzi, majd egyből átíveli balra. Egy finom csel, majd egy vissza passz és már indulhat a támadás. Az ellenfél játékosai nyilván valóan összezavarodtak a határozott játék láttán. Már a tizenegyesnél a labda, a csatár rárúghatná, de inkább kitolja a labdát balra, hogy az érkező társa fejezhesse be az akciót.    

A sikeres esettanulmány megoldás is a fent leírtakhoz hasonló csapatjátékot kíván. Itt is egyszerre van szükség kapusra, hátvédre, valamint csatárra. Van aki a jobb, van aki a ball oldalon és van aki középen játszik. Az eltérő posztokon játszóknak is ismernie kell egymás képességét, szakmai hátterét. Ha valaki bajba kerül vagy lesérül, akkor adott esetben a pályán belülről kell megoldani a problémát.   

Mik is ezek a szerepek az esettanulmány megoldás során?

A csapaton belül betöltött szerepeket több szempont alapján lehet meghatározni. Létezhet egyfajta funkcionális alapon, iparagi alapon, valamint személyiség alapon történő szereposztás. Terveim szerint a későbbiekben mindegyikkel egy-egy külön postban fogok foglalkozni, így most csak tömören foglalnám össze a lényeget.

a.       Funkcionális-alapú szerepek

A csapaton belüli szerepek ezen beosztása az üzleti világban használt hagyományos funkcionális területeket képezi le. Szükség van tehát egy pénzügyes, marketinges, szervezeti/személyzeti/HR, logisztika/beszerzés/ellátási lánc menedzsment, valamint kontrolling/teljesítménymenedzsment szakértőkre.

Amikor az egyetemi esettanulmány megoldó kurzuson felteszem azt a kérdést egy csapattagnak, hogy miért felel, gyakran hangzik el az a válasz, hogy a stratégiáért. A fenti felosztásból a hagyományos vállalati stratégiát tudatosan hagytam ki, hiszen téves az a megközelítés, hogy szükség van külön stratégára egy csapaton belül (bár természetesen létezhetnek és léteznek is különböző iskolák). Az én felfogásomban minden csapattag önmagában stratéga, hiszen az alapvető stratégiai célok és irányok kialakítása közösen történik.

b.       Iparág-alapú szerepek

A fenti funkcionális alapú szerepek mellett szükség van iparági szakértőkre is, akik az egyes esettanulmányokban leírt iparágak főbb mozgatóit, szereplőit, trendjeit, trükkjeit, esetleg legfontosabb mutatóit ismerik. Amennyiben egy csapat igényes megoldást akar az asztalra letenni, elengedhetetlen az iparági specializáció egy bizonyos szintje a csapaton belül. 

Majdnem minden esettanulmány külön fejezetet szentel az iparág és az iparági trendek bemutatására, de annak részletessége és használhatósága rendkívül széles skálán mozoghat. Ilyenkor az interneten elérhető külső információk alapján próbálunk valamit mondani, vagy a saját tudásunkra támaszkodunk. Számos versenyen nem lehet netet használni, ilyenkor célszerű nagyobb hangsúlyt helyezni az iparágakra.

c.       Személyiség-alapú szerepek

A harmadik szerepfelosztást személyiség-alapúnak neveztem el. Ez egy rendkívül szoft kategória, mely az egyes csapattagok másokhoz, a terheléshez, valamint az időnyomáshoz való viszonyát jelenti. Számos teszt (pl. MBTI) alkalmas a csapaton betöltött szerepek feltérképezésére. Ezeket egyrészt érdemes és hasznos egyszer megnézni, egymást ilyen téren is megismerni, másrészt azonban nem érdemes túlragozni sem. Nincsenek jó és rossz személyiség típusok, minden típusnak meg van az a terület, amiben erős es az, amire a közös munka során jobban oda kell figyelni.

A fenti szerepek nem külön-külön, hanem együtt, keveredve vannak jelen a csapatmunka során. Sok esetben az egyes kompetenciákkal más-más csapattag rendelkezik ezért fontos, hogy ismerjük a csapaton belül a másik tudását. Mindezt célszerű figyelembe venni a feladatok kiosztásánál, valamint a későbbi közös munkánál is. Egy ideális csapatban, fontos hogy az összes szerep, kompetencia egyensúlya meglegyen.  

Kedves Olvasóim!

A legnagyobb probléma a kezdő esettanulmányozókkal, hogy megkapják az esetet, majd nem tudják rendesen beosztani az idejüket. Így hiába a nagy tudásuk, a hihetetlen kreativitásuk a végén egy felületes és átgondolatlan megoldást fognak leadni, mert kifutottak az idejükből és jelentéktelen dolgokkal foglalkoztak a fontosak helyett. Ezért most megosztok veletek egy sablont arra, hogy hogyan lehet beosztani 16 órát arra, hogy a végén kész és lehetőleg profi prezentációval tudjatok kiállni. Ezt a sablont érdemes egy baba tanulásához hasonlóan először kipróbálni, majd a saját igényeitekre és az aktuális helyzethez igazítani. Így először bemutatom a sablont, majd kicsit részletesebben le is írom.

Reading the case

Az első pont eléggé adja magát, hogy miért lényeges. Ha nem olvastad el, akkor kevésbé fogod tudni megoldani, ami itt lényeges, hogy mindenki egyedül olvassa, és még ne kezdjétek el megbeszélni vagy megoldani, mert akkor a személyes első pillanatnyi benyomásotok befolyásolhatja a többiek véleményét.

Analyses

Itt meg kell ismerni az iparágat, a céget, a helyi körülményeket és úgy alapvetően felmérni a helyzetet. Erre kiválóan alkalmasak a mindenhol tanított elemzések. Például SWOT, CSF, competetive advantage, BCG, Mckinsey matrix, STP, 4P, 7P, 4C, 7C, issue tree, stakeholder analysis, Porter, Pestel, competitors, key drivers, industry trends,supply chain, strategy canvas, pénzügyi elemzése a cégnek. Persze nem kell mindet végigcsinálni, elég a relevánsakat a helyzetben, de főleg Bachelor szinten meg kell mutatni, hogy ismeritek ezeket az elemzéseket.

Tipp: Érdemes 2 fős csoportokban dolgozni a gyorsaság miatt.

Key issues/questions

Szeretném megjegyezni, hogy mi a probléma a céggel csak legalább 3 órás munka után fordul elő először….. így tudunk tényekkel kommunikálni a problémáról nem pedig a személyes légből kapott véleményünkkel, amit igazából semmivel nem tudunk alátámasztani. Itt kell meghatározni, hogy mi az az egy vagy esetleg kettő probléma, amiben a prezentációnkban beszélni fogunk, és meg fogunk oldani. Ez azért lényeges, mert egyfelől fókuszálja a megoldást másfelől kezelhetővé és megoldhatóvá teszi az esetet.

Brainstorming

Miután meghatároztátok, hogy mi a rossz vagy kevésbé jó a cégbe, most jött el az a hihetetlen pillanat, amikor kiélhetitek a kreativitásotokat és ötletezhettek arról, hogy hogyan oldjátok meg. Erre nagyon sok technika van a brainstormingon keresztül a nominális csoport módszeren át a 7 kalap módszerig… Itt mindenki tapasztalja, hogy magának és a csoportjának melyik a legmegfelelőbb.

Alternatives/evaluations

Miután a brainstormingból kijöttek az ötletek, ezeket valahogyan értékelni kell, mert általában túl sok ötlet jön ki az ötletezésből, és nem fér bele mind a prezentációba. Ezért érdemes megtartani a legjobb 2-3-at és a többit valamilyen értékelési módszer alapján a kukába dobni.

Tipp: Mi a 4F modellt használtuk, amikor finance, feasability, future, fit alapján értékeltük a lehetőségeket.

Implementations

Most jött el az a pillanat, amikor az ördög a részletekben van és lehetőség szerint mindenre gondolva ki kell dolgozni az ötleteiteket. (Ez tegye ki kb a prezi 40%-át) Itt bizony a finanszírozáson át a marketingen keresztül a logisztikán át mindent végig kell gondolni és még azt is, hogy ki a fogyasztód. Tehát ideális esetben egy teljes üzleti tervet végiggondoltál, hogy megold ezt a csöppnyi kis feladatot.

Presentations

Miután mindent megoldottatok most jön el az igazán nehéz dolog, amikor a szép kis megoldásotok egy jól struktúrált egészbe kell rendeznetek, hogy a zsűrinek is logikus legyen ne csak nektek…. Illetve el kell kezdenetek gondolkodni a kockázatokon és a tervetek időbeosztásán. 

Practice

Miután ez mind lement és már azt hiszitek, hogy kész vagytok (tévedés) el kell kezdenetek gyakorolni a megoldást, mert az előző rengeteg munka semmit nem ér, ha nem tudjátok profin előadni. Ez pedig ugyan embertől függ, de főleg az elején legalább 6-7 elpróbálást jelent már teljesen kész prezivel…. A profik akár húszszor is elpróbálják, mielőtt kiállnak, szóval nincs semmi szégyellnivaló ebbe. Mindenki csinálja, maximum valaki nem vallja be.

Fő tanulságok

1. Ne ess neki, mint bolond tehén az anyjának! Először ismerd meg a környezetet!
2. Tényekkel és trendekkel érvelj, ne pedig a személyes véleményeddel!
3. Csak a legjobb 2-3 ötletet tartsd meg!
4. A prezentációt strukturáljátok le és a végletekig egyszerűsítsétek!
5. Gyakoroljatok, gyakoroljatok, gyakoroljatok!!!!!

Zárószó

Remélem tudtam adni némi segítséget, hogy hogyan kezdjetek neki egy esettanulmánynak. Amennyiben valamit nem elég jól írtam le, kérlek írjatok itt, vagy facebookon.

Üdv,

Starbuci

Kedves Olvasóim!

Az előző könnyedebb írásom után, most egy kicsit a "szakmaiabb" részéről is szeretnék írni az esettanulmány versenyeknek. Először a threshold capabilitieseket vesézném ki, hogy egyáltalán mik azok az alapfeltételek, amik nélkül teljesen esélytelen a győzelem. Utána pedig megmutatom miből is lehet versenyelőnyt kovácsolni, hogy meg is nyerjétek a versenyt :)

Threshold capabilities

1. Jól strukturált, világos és mindenki által érthető struktúra. Erre azért van szükség, mert a zsűri egy nap alatt min 4-5 különböző prezit meghallgat, és ha nem érti azonnal (értsd az első 1-2 percben), hogy miről van szó, később már nem fog odafigyelni és te akár a világ legzseniálisabb megoldását is elmondhatod, ha senki nem figyel.......
2. Érdekes és jó prezentáló stílus. Az indok, hogy ez miért fontos ugyanaz, mint az előző, ha elalszok, a hangodon marhára nem fogom tudni, hogy miről beszélsz....
3. Legyen egy komplex megoldás, pénzügy, hr, marketing, összefogva és adatokkal alátámasztva, az kevés, hogy én ezt úgy gondoltam.... Ha a zsűri nem látja, az alátámasztó logikát alapból azt fogja gondolni, hogy hazudsz vagy, hogy komolytalan vagy és egyik sem jellemzője egy jó prezinek.....
4. A diák legyenek ízlésesek. A megoldás nem ér semmit, ha olyan formába csomagoljátok, ami gusztustalan. Örülnél a karácsonyi ajándéknak, ha összegyűrve és nyálasan kapnád meg? Nem. Sőt valószínűleg hozzá se nyúlnál pedig lehet az új iphone van benne.....
5. Határozd meg a problémát és old meg! Hihetetlenül gyakori probléma, hogy a probléma nincs meghatározva, amit meg akarnak oldani a csapatok, vagy ha meg is van oldva, azt nem mondják ki a végén, hogy igen megoldottuk. Pedig már Seneca is megmondta, hogy “Semmilyen szél sem kedvező annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart.” 
6. A megoldásodnak legyen értelme és kivitelezhető legyen. Szintén nagyon komoly probléma, hogy nem gondolják végig a csapatok a megoldásukat és szó nélkül beraknak olyan projekteket, amik 2500%-os profit marginnal működnek, vagy jogilag kivitelezhetetlenek.... Ezek konkrétan sértik a zsűri egóját. Ezek most hülyének néznek? Konkrétan ezt gondolják.

Miután ennek a hatos témának megfeleltél, ez az első alkalom, hogy a zsűri esetleg elkezd gondolkodni azon, hogy ezek a gyerekek nem is olyan hülyék talán tovább is juttathatnánk őket..... Most nézzük, hogy mivel is lehet őket meggyőzni arról, hogy továbbjuttassanak...

Competetive advantage

1. A pénzügyed hihető és alátámasztott legyen! Az egyik leggyakoribb hiba, amit látok ilyen versenyeken, hogy a legtöbb pénzügy teljesen hiteltelen, és ha a zsűri egy kicsit is megpiszkálja, teljes mértékben összeomlik. Ezt nagyon sok munkával és egy teljesen felépített modellel lehet elkerülni. De ez az, ami megéri, mert ezzel lehet megnyerni egy versenyt, mert erre a versenytársak általában nem veszik a fáradtságot :)
2. Egy nagyon jó kezdő story. Ha a storyd, amit el akarsz adni teljes mértékben, összhangban, van a megoldásoddal egyszerűen hihetetlenül profin néz ki és ad még egy pluszt a megoldásodba, hogy emlékezni fognak rád.... Igen ők voltak a baltás gyilkos vagy a római birodalmas csapat. A győzelem felé vezető első lépcső, hogy emlékezzenek rád.
3. Q&A-be kimagasló teljesítmény. A prezi feladata, hogy megmutassa a storyt,de a Q&A adja el. Ha ott le tudjátok nyűgözni a zsúrit onnantól már nyert ügyetek van :)
4. Hihetetlenül világos és lényegre törő slideok és struktúra. A zsűri nem szeret gondolkozni :D, amelyik csapat a leginkább megkönnyíti a dolgát azzal, hogy közérthetővé teszi a prezijét azt szeretni fogják :)
5. Legyen benne valami nagyon kreatív! A 20. ugyanolyan prezi után és a story mellé kell még vmi extra kreatív, ami miatt szeretni fognak titeket. Például cápák vagy kardfogó tigrisek egy állatkertbe, mindegy hogy mi csak érdekes legyen. ( DE ebből egynél több ne legyen a prezibe)
6. Látszódjon a csapategység! Ez azért fontos, mert együtt csináltátok, együtt adjátok el, ha ti nem bíztok a megoldásotokba ki fog? Próbáljatok egyenlő arányba válaszolni a kérdésekre és ne a cipőtök orrát bámulni, amikor a másik prezentál... hanem vágjatok érdeklődő fejet :)

Összefoglalásként

Most reményeim szerint egy kicsit jobban beleláttok abba, hogy mit is néznek a zsűriben ülő emberek és látjátok, hogy melyik részét érdemes fejleszteni a prezentációtoknak. További sok sikert mindenkinek, és ha van olyan téma, amiről szeretnétek, hogy legközelebb írjak, nyugodtan szóljatok hozzá itt vagy facebookon. 

Üdv,

Starbuci

Miután az elmúlt hetekben több esettanulmány verseny időpontja is ki lett hirdetve (ESET’12, illetve XIV. Országos Esettanulmány Verseny), úgy gondolom itt az ideje, hogy írjunk pár sort arról, hogy miért is érdemes üzleti esettanulmány megoldó versenyeken kipróbálnunk magunkat.

Az esettanulmány megoldás gyakorlatilag egy komplex, rosszul strukturált vállalati probléma idő nyomás alatt történő strukturált megoldása annak logikus, letisztult előadása. Mit is jelent nagy vonalakban ez a gyakorlatban?

1. Komplex vállalati kérdés megoldása: A megoldásra szánt esettanulmány tárgya általában valamilyen vállalati probléma (pl. a Lipóti pékség növekedési irányai, vagy a KFC kínai piacra történő belépése), melynek definiálása legtöbbször általában a versenyzők dolga. A problémák, kérdések rendszerbe rendezése a versenyzők strukturáló képességét fejleszti, veszi igénybe.
2. Időnyomás: Az esettanulmány megoldására általában adott időkeret áll a csapatok rendelkezésére, mely azonban versenyenként eltérő. Vannak 4- 8- 12- 16- valamint 24 órás versenyek. A rendelkezésre álló időkeret eltérő megoldási stratégiát követel meg a versenyző csapattól. A versenyzők a nagy nyomás alatti teljesítőképességüket fejleszthetik ez által. 
3. A megoldás strukturált előadása: Hiába van egy csapatnak jó megoldása, ha nem tudja azt jól átadni a hallgatóságnak (és természetesen a zsűrinek). A jó előadásnak számos ismérve van (pl. a prezentáció külalakja vagy a kérdésekre adott válaszok), de mindezekhez jó kommunikációs képesség szükséges.

A szakmai és egyéb képességek fejlesztésén túl van még egy szempont, az ún. ’fun factor’. Az esettanulmány megoldás a csapattársakkal, barátaiddal számos ’egyéb élményt’ adhat. Együtt utazni egy nemzetközi versenyre, vagy a formális események utáni informális beszélgetések, sörözések során rengeteg új dolgot tanulhatunk, új emberekkel ismerkedhetünk meg.    

Kedves Olvasóim!

Mivel Zsolti időhiányba szenved ezért engem ért a megtiszteltetés, hogy az első case studys posztot megírhassam nektek :) Szóval csapjunk is bele a témába. Az első poszt a 2011-es Mckinsey esettanulmány versenyről fog szólni amiben volt szerencsém részt venni. 

Jelentkezés+teszt

Csak hogy lássátok, hogy miről van szó. A jelentkezés ritka egyszerű volt egy 2 soros emailt kellett írnom, hogy név+szak. Na de utána el kell menni, megírni a tesztet ami khm..... nem tarozik az egyszerűek közé. Csak hogy lássátok, miről beszélek itt egy példa http://www.caseinterviewhq.com/Data/PST/McKPST2011.pdf.

Na de magam elé futottam. Egy szép keddi napon bementem a Mckinsey nyilván Andrássy úti irodájába az opera mellé. Gyönyörű épület, bent mindenhol órási céco zseniálisan néz ki minden. Olyan 2 milliós projektor hogy szemed-szád eláll. Körülötted mindenhol ideges öltönyös diákok, akik szintén tesztet írni jönnek. Néhány ember próbálkozik ideges viccelődéssel, de az egész eléggé nyögvenyelős. Aztán megjelenik, Gréta a HR-esük profin elmondja a szabályokat közbe, aki akar, az kap kólát, kávét. Itt már mindenki eléggé ideges. Aztán elkezdődik a móka. Egy óránk van megoldani 3 esettanulmányt amiből, kérdeznek 37 feleletválasztós kérdést. Megnézem az első kérdést hát szerintem a de végülis b is lehet, de ha nagyon bele akarom magyarázni akár c is.... Na jó akkor melyik a legvalószínűbb..... Elkezdek izzadni, gyakorlatilag a matekos kérdések kivételével egybe se vagyok biztos. 2 perccel a vége előtt végzek, még egyszer gyorsan átfutom, átvezetem a megoldó lapra a dolgokat és 1 másodperccel a vége előtt végzek... Magamba zuhanok, majd melléesek, mondom, itt problémák lesznek.... Kisétálok közbe megkérdezem a mellettem lévő srácot mondom neki figyelj velem vannak gondok, vagy ez tényleg nehéz volt? Válasz: Öcsém ez eléggé az volt. (Megjegyzés azóta a srácot felvették a BCG-hez) Még utoljára utánunk szóltak, hogy másnap küldik e-mailbe az eredményt. Mondom mind1 engem nem érint: D

Tábor

Erre másnap megjön ez e-mail bekerültem: D Hell yeah!!! Ingyen kaja pia szállás 2 napig Siófokon :D na ezért eléggé megéri mind1 mi lesz a vége :) Pénteken el is indultunk a táborba, hogy minden jó legyen. Jellemzően 19 fiú és 1 lány jutott be aki a barátjával jött..... De hát ez a stratégai menedzsment tanácsadás, a Mckinsey budapesti irodájába volt olyan időszak, amikor több Bence volt, mint nő... A résztvevőkről csak annyit, hogy elte fizikus PHD-tól kezdve a Gazdálkodás és menedzsment alapszakosig minden volt. Az egyetlen közös dolog, hogy szinte mindenki kétszakos vagy aktív diákszervezetbe vagy vmit csinál. 

A tábor konkrétan úgy nézett, hogy megérkeztünk pénteken Dietz Miklós partner (MBA,CFA, dr......) szóval egy igazi komolytalan link alak tartott nekünk egy rövid prezentációt ahol konkrétan mindenkit belelkesített, hogy a McKinseynél dolgozzon (zseniálisan prezentál az ember) majd bemutatták a Mckinsey 7 lépcsős módszert hogyan kell esetet megoldani. Ezután pedig mi alkalmaztuk a 7 lépcsőt egy esettanulmányon 5 fős csapatokban úgy, hogy egy tanácsadó felügyelt minket. (a 7 lépcsős módszerről bővebben itt olvashattok, vagy majd írok róla 1 külön bejegyzést http://www.amazon.com/McKinsey-Way-Ethan-Rasiel/dp/0070534489)

Ezután megcsináltuk az első 3 lépcsőt majd elvittek minket a Palace nyitó bulijára ahol megvacsoráztunk majd felmentünk 1 karaoke terembe. Ahol közölték, hogy csapatokban fogunk karaokezni és ez is beleszámít a csapatversenybe majd közölték, hogy gyerekek a sör+bor ingyen van szóval kezdjetek neki :D.... Mivel mindenkinek kellett 1 kis folyékony bátorság hogy menjen ezért hihetetlen ütembe elkezdtek fogyni a sörök+borok. Majd emlékeim szerint előadtuk a pókerfacet.... de utána viharosan fogynak az emlékeim az estéről talán még hajnali 2-kor volt 1 nagy közös éneklésünk 1 McKinsey tanácsadóval az It's my life-ra de az est többi része jótékony homályba vész.... :)

Másnap nagy nehezen mindenkit összekapartak és befejeztük a case studyt :) amit nyilván 0 felkészüléssel elő is kellett adnunk a McKinsey tanácsadókból álló zsűrinek. Óriási versenyben másodikak lettünk a prezi után. De igazából nem ez volt az érdekes, hanem miközben csináltuk a prezit jöttek be mckinseys tanácsadók és szóltak, hogy oké most mindenki lerakja, amit csinál és egyesével elmondjátok 30 másodpercbe, hogy miről szól a prezi(elevator speech). Na ez az ami igazán naggyá teszi ezeket a cégeket mert mindig kristálytisztán kell gondolkodni bármennyire is másnapos vagy a tegnapi bulitól... Utána még csináltuk egy bowlingot majd mindenki szépen haza és következő pénteken verseny:)

Verseny

Pénteki napon megérkeztünk, szép kis pogácsás reggelivel vártak majd 9-kor megkaptuk az esetet. 3 óránk volt megoldani és 10 kézzel rajzott diát csinálni, amit írásvetítőn fogunk előadni 15 percben.... (Igen a mckinsey ennyire old school) 3 óra ugyan kevésnek tűnik, de az eset maga tényleg nem annyira nehéz. Ami nehéz, hogy kitalálj egy jó storyt, amit utána struktúráltan elő tudsz adni.... Itt egy veszteséges cégről szólt a játék, aki nagy játékos az acélpiacon, de veszteséges mellé és neked kell meghatároznod, hogy mit csináljon. Én gyönyörűen levágtam a veszteséges részeket és a Jack Welch féle GE analógia volt a storym. Mondom, innentől nagyon ciki nem lehet :)

Ezek után bementem 3.-nak előadni a dolgokat. Elkezdem mondani már a 2. mondatomba sikeresen belekötött a zsűri, hogy akkor mi elektronikus cuccokat adunk el? Mondom, nem csak olyan jók leszünk, mint ők: D. Erre mondja, oké akkor folytassa.... Ez kb végig így ment. Itt nincs q&a a végén :D itt közbe folyamatosan kérdeznek. De mondjuk ez szerintem jobb, mert legalább rögtön tudod mondani, ha valami nem tiszta. Lejárt a 15 percem hullafáradtan kimentem.. Mondom, legalább túl vagyok rajta :) Visszamentem sütizni majd eredményhirdetés előtt még megittunk 2 sört, hogy kicsit tisztuljunk. Ezek után az esélytelenek nyugalmával vártam a hirdetést. Majd elkezdik sorolni a legjobb 3-at és velem kezdik, hogy 3. lettem: D:D. Igazából úgy meglepődtem, hogy a többiek lökdöstek oda, hogy vedd már át a bort+az oklevelet:) Egyik legjobb élményem 2011-ből. 

Összefoglalás

Aki tud induljon el e versenyen mert hihetetlen élményt ad és nagyon jó embereket tud megismerni. Ezen felül minden döntős kap lehetőséget, hogy elmenjen a Mckinseyhez interjúzni. De még ha nem is szeretnél ilyen helyen dolgozni maga a 7 lépcsős módszer zseniálisan hatékony problémamegoldásba és már csak ezért is megéri elmenni rá. Remélem tetszett az első írásom és nem fogtok máglyán elégetni: D. Minden ötletet/kritikát/javaslatot szívesen fogadok, hogy mire vagytok még kíváncsiak ezzel a témával kapcsolatban és, hogy hogyan tudnám érdekesebbé tenni nektek.

Üdv,

Starbuci