Februárban elindult az új félév, és ezzel együtt sokan most kezdenek ismerkedni az esettanulmányokkal. A minap másodéves hallgatók prezentációit hallgattam a söriparról, és feltűnt, hogy bizonyos hibákat mind az öt csapat elkövetett. Ezeknek egy jelentős része könnyen orvosolható, így most következzen néhány általános tanács.

Mivel ez egy esettanulmányos blog, kezdjünk egy összefoglaló táblázattal. A szintek értelmezése: a belépőszint elengedhetetlen az üzenetek átadásához, a középszint abszolválásával fenntarthatjuk az érdeklődést, míg a haladó fogások elősegítik a megértést. A táblázat után pedig lássuk a részleteket.

Table_1.JPG

 

Előadás

  • A tapasztalatok szerint a legtöbb értékelő már azelőtt megítéli a prezentálót, hogy az kimondaná az első mondatot. Éppen ezért kritikus a határozott kiállás. Ha pedig elkezdtünk beszélni, akkor legyünk hangosak, és forduljunk a közönség felé.
  • Ha túléltük az első fél percet, még mindig előfordulhat, hogy a hallgatóság figyelme lankadni kezd. Ezt elkerülhetjük, ha egyenletes ütemben beszélünk, és nem ööö-zünk. Érdemes figyelni a gesztusokra is: sem a túl sok, sem a túl kevés mutogatás nem szerencsés. Fontos megemlíteni a tudatalatti mozdulatokat: igen zavaró tud lenni, ha valaki idegességében lépked, vagy a kezét tördeli. Előfordulhat, hogy épp nem jut eszünkbe a következő gondolat, ilyenkor természetesen nyugodtan a diára pillanthatunk, de semmiképp ne essünk a slide reading hibájába.
  • Az igazán jó előadók a stílusra is figyelnek. Case study esetén – a tanácsadói szerepkör miatt – a komoly, üzleti stílus a megszokott. Ez persze nem azt jelenti, hogy unalmasnak kell lennünk; épp ellenkezőleg, lelkesedéssel kell átadni az üzeneteket, hisz így a közönség (és a zsűri) nagyobb eséllyel fogadja azt be.

Slide-ok

  • Tapasztaltabb zsűritagok gyakran hangoztatják, hogy a hallgatók ma már sokkal szebb slide-okat tudnak készíteni, mint régen. Ez valószínűleg így is van, de a szebb nem feltétlenül jelent jobbat. A bevezetőben említett söriparos preziknél tipikus hiba volt, hogy a diákon belül nem volt felfedezhető a struktúra. Egy jó slide nem túlzsúfolt, és betartja az olvasási rendet (bal felső saroktól a jobb alsó felé). Bátran használjunk továbbá színesítő ábrákat, grafikonokat, táblázatokat: bármit, ami megtöri a szöveg monotonitását. Apropó, szöveg: a kész diasort mindig nézzük át, és a helyesírási hibákat, egyéb pontatlanságokat javítsuk ki.
  • Sok prezentáció – talán az Office-ismeretek demonstrálása miatt – számtalan színben ragyog, és minden sarokból animációk röpködnek. Ez igen gyorsan a megértés rovására mehet. Itt érdemes megemlíteni, hogy a tanácsadó cégek ppt-jei általában egy domináns színt használnak (kék, zöld vagy bordó), és ezen kívül csak feketét, fehéret, és szürkét. Az animáció fül pedig nem véletlen van több cégnél is letiltva a PowerPointban…
  • A megértést nagyban lehet fokozni olyan megoldásokkal, mint az action title vagy a progress bar. Előbbi olyan címre utal, ami egy mondatban összefoglalja a dia mondanivalóját. A progress bar pedig egyfajta könyvjelző, a diasor főbb szakaszait tartalmazza, így a hallgatóság mindig tisztában van azzal, hogy hol tartunk az előadásban.

 Csapat

  • A prezentációt indító csapattagra nagy felelősség hárul, hiszen nem csak a saját, de a csapat megítélését is nagyban befolyásolja a kezdés. A jó nyitás felkelti az érdeklődést, bemutatja a csapatot, és összefoglalja, miről is fogunk hallani a következő percekben. Az érdeklődés felkeltésének népszerű eszköze a sztori, ami lehet a témakörrel kapcsolatos rövid történet, jó hasonlat vagy idézet is. A csapat bemutatása azért is fontos, mert a zsűri így személyre szóló visszajelzést tud adni. Az összefoglalásra pedig azért van szükség, mert a közönség elfoglalt, és mihamarabb szeretné tudni, milyen eredményre jutott a csapat.
  • Apró, de nagyon zavaró hiba, ha a ppt egyes részeinek stílusa eltér. Ez azt jelzi, hogy minden tag elkészítette a saját diáit, és azután ezeket illesztették egymás után. A zsűri ebből arra következtethet, hogy az egyes strukturális elemek között hiányzik az összhang. Ezt elkerülendő mindig figyeljünk oda arra, hogy a diasor egységes képet mutasson, mind vizuálisan, mind tartalmilag.
  • A csapatsportokhoz hasonlóan az esetversenyeken is elengedhetetlen a sikerhez a csapategység. A gyakorlás koordinált előadásokhoz vezet, ahol minden tag tudja, mikor jön, kitől veszi át a szót, és kinek fogja átadni a stafétát. Ez azonban nem elég, ha a csapat nem tűnik lelkesnek. Amikor éppen nem prezentálunk, akkor is érdemes érdeklődő, pozitív arckifejezést felvenni, hiszen ezzel is a csapategységet demonstráljuk.

A fenti listából a haladók valószínűleg érzik, melyik hibákat követték el régebben. Akik csak most kezdenek ismerkedni az esettanulmányokkal, azok se csüggedjenek: érdemes visszajelzést kérni a zsűritől, tanároktól vagy akár más hallgatóktól is, mivel ezek az emberek képesek rámutatni a hibákra, és hasznos tippeket adhatnak a fejlődéshez.

Miután az elmúlt hetekben több esettanulmány verseny időpontja is ki lett hirdetve (ESET’12, illetve XIV. Országos Esettanulmány Verseny), úgy gondolom itt az ideje, hogy írjunk pár sort arról, hogy miért is érdemes üzleti esettanulmány megoldó versenyeken kipróbálnunk magunkat.

Az esettanulmány megoldás gyakorlatilag egy komplex, rosszul strukturált vállalati probléma idő nyomás alatt történő strukturált megoldása annak logikus, letisztult előadása. Mit is jelent nagy vonalakban ez a gyakorlatban?

  1. Komplex vállalati kérdés megoldása: A megoldásra szánt esettanulmány tárgya általában valamilyen vállalati probléma (pl. a Lipóti pékség növekedési irányai, vagy a KFC kínai piacra történő belépése), melynek definiálása legtöbbször általában a versenyzők dolga. A problémák, kérdések rendszerbe rendezése a versenyzők strukturáló képességét fejleszti, veszi igénybe.
  2. Időnyomás: Az esettanulmány megoldására általában adott időkeret áll a csapatok rendelkezésére, mely azonban versenyenként eltérő. Vannak 4- 8- 12- 16- valamint 24 órás versenyek. A rendelkezésre álló időkeret eltérő megoldási stratégiát követel meg a versenyző csapattól. A versenyzők a nagy nyomás alatti teljesítőképességüket fejleszthetik ez által. 
  3. A megoldás strukturált előadása: Hiába van egy csapatnak jó megoldása, ha nem tudja azt jól átadni a hallgatóságnak (és természetesen a zsűrinek). A jó előadásnak számos ismérve van (pl. a prezentáció külalakja vagy a kérdésekre adott válaszok), de mindezekhez jó kommunikációs képesség szükséges.

A szakmai és egyéb képességek fejlesztésén túl van még egy szempont, az ún. ’fun factor’. Az esettanulmány megoldás a csapattársakkal, barátaiddal számos ’egyéb élményt’ adhat. Együtt utazni egy nemzetközi versenyre, vagy a formális események utáni informális beszélgetések, sörözések során rengeteg új dolgot tanulhatunk, új emberekkel ismerkedhetünk meg.    

Kedves Olvasóim!

Mivel Zsolti időhiányba szenved ezért engem ért a megtiszteltetés, hogy az első case studys posztot megírhassam nektek :) Szóval csapjunk is bele a témába. Az első poszt a 2011-es Mckinsey esettanulmány versenyről fog szólni amiben volt szerencsém részt venni. 

mckinsey.jpg

Jelentkezés+teszt

Csak hogy lássátok, hogy miről van szó. A jelentkezés ritka egyszerű volt egy 2 soros emailt kellett írnom, hogy név+szak. Na de utána el kell menni, megírni a tesztet ami khm..... nem tarozik az egyszerűek közé. Csak hogy lássátok, miről beszélek itt egy példa http://www.caseinterviewhq.com/Data/PST/McKPST2011.pdf.

Na de magam elé futottam. Egy szép keddi napon bementem a Mckinsey nyilván Andrássy úti irodájába az opera mellé. Gyönyörű épület, bent mindenhol órási céco zseniálisan néz ki minden. Olyan 2 milliós projektor hogy szemed-szád eláll. Körülötted mindenhol ideges öltönyös diákok, akik szintén tesztet írni jönnek. Néhány ember próbálkozik ideges viccelődéssel, de az egész eléggé nyögvenyelős. Aztán megjelenik, Gréta a HR-esük profin elmondja a szabályokat közbe, aki akar, az kap kólát, kávét. Itt már mindenki eléggé ideges. Aztán elkezdődik a móka. Egy óránk van megoldani 3 esettanulmányt amiből, kérdeznek 37 feleletválasztós kérdést. Megnézem az első kérdést hát szerintem a de végülis b is lehet, de ha nagyon bele akarom magyarázni akár c is.... Na jó akkor melyik a legvalószínűbb..... Elkezdek izzadni, gyakorlatilag a matekos kérdések kivételével egybe se vagyok biztos. 2 perccel a vége előtt végzek, még egyszer gyorsan átfutom, átvezetem a megoldó lapra a dolgokat és 1 másodperccel a vége előtt végzek... Magamba zuhanok, majd melléesek, mondom, itt problémák lesznek.... Kisétálok közbe megkérdezem a mellettem lévő srácot mondom neki figyelj velem vannak gondok, vagy ez tényleg nehéz volt? Válasz: Öcsém ez eléggé az volt. (Megjegyzés azóta a srácot felvették a BCG-hez) Még utoljára utánunk szóltak, hogy másnap küldik e-mailbe az eredményt. Mondom mind1 engem nem érint: D

Tábor

Erre másnap megjön ez e-mail bekerültem: D Hell yeah!!! Ingyen kaja pia szállás 2 napig Siófokon :D na ezért eléggé megéri mind1 mi lesz a vége :) Pénteken el is indultunk a táborba, hogy minden jó legyen. Jellemzően 19 fiú és 1 lány jutott be aki a barátjával jött..... De hát ez a stratégai menedzsment tanácsadás, a Mckinsey budapesti irodájába volt olyan időszak, amikor több Bence volt, mint nő... A résztvevőkről csak annyit, hogy elte fizikus PHD-tól kezdve a Gazdálkodás és menedzsment alapszakosig minden volt. Az egyetlen közös dolog, hogy szinte mindenki kétszakos vagy aktív diákszervezetbe vagy vmit csinál. 

A tábor konkrétan úgy nézett, hogy megérkeztünk pénteken Dietz Miklós partner (MBA,CFA, dr......) szóval egy igazi komolytalan link alak tartott nekünk egy rövid prezentációt ahol konkrétan mindenkit belelkesített, hogy a McKinseynél dolgozzon (zseniálisan prezentál az ember) majd bemutatták a Mckinsey 7 lépcsős módszert hogyan kell esetet megoldani. Ezután pedig mi alkalmaztuk a 7 lépcsőt egy esettanulmányon 5 fős csapatokban úgy, hogy egy tanácsadó felügyelt minket. (a 7 lépcsős módszerről bővebben itt olvashattok, vagy majd írok róla 1 külön bejegyzést http://www.amazon.com/McKinsey-Way-Ethan-Rasiel/dp/0070534489)

Ezután megcsináltuk az első 3 lépcsőt majd elvittek minket a Palace nyitó bulijára ahol megvacsoráztunk majd felmentünk 1 karaoke terembe. Ahol közölték, hogy csapatokban fogunk karaokezni és ez is beleszámít a csapatversenybe majd közölték, hogy gyerekek a sör+bor ingyen van szóval kezdjetek neki :D.... Mivel mindenkinek kellett 1 kis folyékony bátorság hogy menjen ezért hihetetlen ütembe elkezdtek fogyni a sörök+borok. Majd emlékeim szerint előadtuk a pókerfacet.... de utána viharosan fogynak az emlékeim az estéről talán még hajnali 2-kor volt 1 nagy közös éneklésünk 1 McKinsey tanácsadóval az It's my life-ra de az est többi része jótékony homályba vész.... :)

Másnap nagy nehezen mindenkit összekapartak és befejeztük a case studyt :) amit nyilván 0 felkészüléssel elő is kellett adnunk a McKinsey tanácsadókból álló zsűrinek. Óriási versenyben másodikak lettünk a prezi után. De igazából nem ez volt az érdekes, hanem miközben csináltuk a prezit jöttek be mckinseys tanácsadók és szóltak, hogy oké most mindenki lerakja, amit csinál és egyesével elmondjátok 30 másodpercbe, hogy miről szól a prezi(elevator speech). Na ez az ami igazán naggyá teszi ezeket a cégeket mert mindig kristálytisztán kell gondolkodni bármennyire is másnapos vagy a tegnapi bulitól... Utána még csináltuk egy bowlingot majd mindenki szépen haza és következő pénteken verseny:)

Verseny

Pénteki napon megérkeztünk, szép kis pogácsás reggelivel vártak majd 9-kor megkaptuk az esetet. 3 óránk volt megoldani és 10 kézzel rajzott diát csinálni, amit írásvetítőn fogunk előadni 15 percben.... (Igen a mckinsey ennyire old school) 3 óra ugyan kevésnek tűnik, de az eset maga tényleg nem annyira nehéz. Ami nehéz, hogy kitalálj egy jó storyt, amit utána struktúráltan elő tudsz adni.... Itt egy veszteséges cégről szólt a játék, aki nagy játékos az acélpiacon, de veszteséges mellé és neked kell meghatároznod, hogy mit csináljon. Én gyönyörűen levágtam a veszteséges részeket és a Jack Welch féle GE analógia volt a storym. Mondom, innentől nagyon ciki nem lehet :)

Ezek után bementem 3.-nak előadni a dolgokat. Elkezdem mondani már a 2. mondatomba sikeresen belekötött a zsűri, hogy akkor mi elektronikus cuccokat adunk el? Mondom, nem csak olyan jók leszünk, mint ők: D. Erre mondja, oké akkor folytassa.... Ez kb végig így ment. Itt nincs q&a a végén :D itt közbe folyamatosan kérdeznek. De mondjuk ez szerintem jobb, mert legalább rögtön tudod mondani, ha valami nem tiszta. Lejárt a 15 percem hullafáradtan kimentem.. Mondom, legalább túl vagyok rajta :) Visszamentem sütizni majd eredményhirdetés előtt még megittunk 2 sört, hogy kicsit tisztuljunk. Ezek után az esélytelenek nyugalmával vártam a hirdetést. Majd elkezdik sorolni a legjobb 3-at és velem kezdik, hogy 3. lettem: D:D. Igazából úgy meglepődtem, hogy a többiek lökdöstek oda, hogy vedd már át a bort+az oklevelet:) Egyik legjobb élményem 2011-ből. 

Összefoglalás

Aki tud induljon el e versenyen mert hihetetlen élményt ad és nagyon jó embereket tud megismerni. Ezen felül minden döntős kap lehetőséget, hogy elmenjen a Mckinseyhez interjúzni. De még ha nem is szeretnél ilyen helyen dolgozni maga a 7 lépcsős módszer zseniálisan hatékony problémamegoldásba és már csak ezért is megéri elmenni rá. Remélem tetszett az első írásom és nem fogtok máglyán elégetni: D. Minden ötletet/kritikát/javaslatot szívesen fogadok, hogy mire vagytok még kíváncsiak ezzel a témával kapcsolatban és, hogy hogyan tudnám érdekesebbé tenni nektek.

Üdv,

Starbuci

süti beállítások módosítása