Februárban elindult az új félév, és ezzel együtt sokan most kezdenek ismerkedni az esettanulmányokkal. A minap másodéves hallgatók prezentációit hallgattam a söriparról, és feltűnt, hogy bizonyos hibákat mind az öt csapat elkövetett. Ezeknek egy jelentős része könnyen orvosolható, így most következzen néhány általános tanács.

Mivel ez egy esettanulmányos blog, kezdjünk egy összefoglaló táblázattal. A szintek értelmezése: a belépőszint elengedhetetlen az üzenetek átadásához, a középszint abszolválásával fenntarthatjuk az érdeklődést, míg a haladó fogások elősegítik a megértést. A táblázat után pedig lássuk a részleteket.

Előadás

• A tapasztalatok szerint a legtöbb értékelő már azelőtt megítéli a prezentálót, hogy az kimondaná az első mondatot. Éppen ezért kritikus a határozott kiállás. Ha pedig elkezdtünk beszélni, akkor legyünk hangosak, és forduljunk a közönség felé.
• Ha túléltük az első fél percet, még mindig előfordulhat, hogy a hallgatóság figyelme lankadni kezd. Ezt elkerülhetjük, ha egyenletes ütemben beszélünk, és nem ööö-zünk. Érdemes figyelni a gesztusokra is: sem a túl sok, sem a túl kevés mutogatás nem szerencsés. Fontos megemlíteni a tudatalatti mozdulatokat: igen zavaró tud lenni, ha valaki idegességében lépked, vagy a kezét tördeli. Előfordulhat, hogy épp nem jut eszünkbe a következő gondolat, ilyenkor természetesen nyugodtan a diára pillanthatunk, de semmiképp ne essünk a slide reading hibájába.
• Az igazán jó előadók a stílusra is figyelnek. Case study esetén – a tanácsadói szerepkör miatt – a komoly, üzleti stílus a megszokott. Ez persze nem azt jelenti, hogy unalmasnak kell lennünk; épp ellenkezőleg, lelkesedéssel kell átadni az üzeneteket, hisz így a közönség (és a zsűri) nagyobb eséllyel fogadja azt be.

Slide-ok

• Tapasztaltabb zsűritagok gyakran hangoztatják, hogy a hallgatók ma már sokkal szebb slide-okat tudnak készíteni, mint régen. Ez valószínűleg így is van, de a szebb nem feltétlenül jelent jobbat. A bevezetőben említett söriparos preziknél tipikus hiba volt, hogy a diákon belül nem volt felfedezhető a struktúra. Egy jó slide nem túlzsúfolt, és betartja az olvasási rendet (bal felső saroktól a jobb alsó felé). Bátran használjunk továbbá színesítő ábrákat, grafikonokat, táblázatokat: bármit, ami megtöri a szöveg monotonitását. Apropó, szöveg: a kész diasort mindig nézzük át, és a helyesírási hibákat, egyéb pontatlanságokat javítsuk ki.
• Sok prezentáció – talán az Office-ismeretek demonstrálása miatt – számtalan színben ragyog, és minden sarokból animációk röpködnek. Ez igen gyorsan a megértés rovására mehet. Itt érdemes megemlíteni, hogy a tanácsadó cégek ppt-jei általában egy domináns színt használnak (kék, zöld vagy bordó), és ezen kívül csak feketét, fehéret, és szürkét. Az animáció fül pedig nem véletlen van több cégnél is letiltva a PowerPointban…
• A megértést nagyban lehet fokozni olyan megoldásokkal, mint az action title vagy a progress bar. Előbbi olyan címre utal, ami egy mondatban összefoglalja a dia mondanivalóját. A progress bar pedig egyfajta könyvjelző, a diasor főbb szakaszait tartalmazza, így a hallgatóság mindig tisztában van azzal, hogy hol tartunk az előadásban.

 Csapat

• A prezentációt indító csapattagra nagy felelősség hárul, hiszen nem csak a saját, de a csapat megítélését is nagyban befolyásolja a kezdés. A jó nyitás felkelti az érdeklődést, bemutatja a csapatot, és összefoglalja, miről is fogunk hallani a következő percekben. Az érdeklődés felkeltésének népszerű eszköze a sztori, ami lehet a témakörrel kapcsolatos rövid történet, jó hasonlat vagy idézet is. A csapat bemutatása azért is fontos, mert a zsűri így személyre szóló visszajelzést tud adni. Az összefoglalásra pedig azért van szükség, mert a közönség elfoglalt, és mihamarabb szeretné tudni, milyen eredményre jutott a csapat.
• Apró, de nagyon zavaró hiba, ha a ppt egyes részeinek stílusa eltér. Ez azt jelzi, hogy minden tag elkészítette a saját diáit, és azután ezeket illesztették egymás után. A zsűri ebből arra következtethet, hogy az egyes strukturális elemek között hiányzik az összhang. Ezt elkerülendő mindig figyeljünk oda arra, hogy a diasor egységes képet mutasson, mind vizuálisan, mind tartalmilag.
• A csapatsportokhoz hasonlóan az esetversenyeken is elengedhetetlen a sikerhez a csapategység. A gyakorlás koordinált előadásokhoz vezet, ahol minden tag tudja, mikor jön, kitől veszi át a szót, és kinek fogja átadni a stafétát. Ez azonban nem elég, ha a csapat nem tűnik lelkesnek. Amikor éppen nem prezentálunk, akkor is érdemes érdeklődő, pozitív arckifejezést felvenni, hiszen ezzel is a csapategységet demonstráljuk.

A fenti listából a haladók valószínűleg érzik, melyik hibákat követték el régebben. Akik csak most kezdenek ismerkedni az esettanulmányokkal, azok se csüggedjenek: érdemes visszajelzést kérni a zsűritől, tanároktól vagy akár más hallgatóktól is, mivel ezek az emberek képesek rámutatni a hibákra, és hasznos tippeket adhatnak a fejlődéshez.

Életedben először lementél az edzőterembe, mint nyegle kis 70 kilós kezdő. Körbenéztél körülötted mindenki 120  kiló+áfa látszik, hogy már anyuci tejével is szteroidokat szívtak magukba. Amint belépsz, érzed a rád nehezedő tekintetek súlyát olyan, mintha egy fél Olimposzt rád dobtak volna, és az óriási kérdőjelet a fejük felett ez a kis ….. mit keres itt? Te ettől függetlenül odamész a legnagyobb súlyhoz és játszi könnyedséggel elkezded a fejed fölött pörgetni majd röhögve kinyomod azt a súlyt, amin az Arnold Schwarzenegger imitátor már kétszer majdnem besz**rt.

 Nem tűnik túl valószínűnek ugye?

Szerintem se! Ettől függetlenül mindig meglepődök, hogy egyes emberek, akik életükben először prezentáltak versenykörnyezetbe, hogy el tudnak keseredni, amikor nyilván megverik őket azok, akik már évek óta erre készülnek és van a hátuk mögött 20+ ilyen prezentáció….

Amikor pedig beszélek velük, hogy oké ez most egy jó megoldás volt, de sajnos a prezentációs képesség miatt nem jött át, hogy hol gyakorolnak prezentálást vagy, hogy hol fognak gyakorolni ezután. A válasz általában sokként ér. „Ja, mi olyat nem szoktunk.” Vagy „Minek? Csinálunk mi elég prezentációt egyetemen.” Ilyenkor szoktam megköszönni a részvételt, hogy oké akkor nincs miről beszélni, te sose fogsz, igazán jó lenne ebbe.  Ugyanis a legjobbak még több országos győzelemmel a hátuk mögött is azt nézik, hogyan tudnák jobban csinálni és tudják, hogy nincs olyan, hogy vége a fejlődésnek.

Most nyilván felmerül bennetek, hogy mi a baj az átlag egyetemi prezentációval?

1. Nem kapsz általában normális visszajelzést, csak egy pontszámot, amitől nem tudsz fejlődni.
2.  Ha kapsz is visszajelzést a tanár általában nincs azon a szinten, hogy releváns legyen vagy nincs meg az a tapasztalata, ami a verseny szintű prezentációkhoz szükséges.

Amennyiben viszont az egyetem nem tud felkészíteni az ilyen jellegű prezentálásra, akkor hol tudod megszerezni az ehhez szükséges képességeket? Itt lépnek be a képbe, a speciális képzések és kurzusok, amik arra készítenek fel, hogy meg tanulj beszélni emberek előtt.

Toastmaster International

A Toastmaster International célja: „Toastmasters offers a mutually supportive and positive learning environment in which every member has the opportunity to develop and practice communication and leadership skills, which in turn fosters self confidence and personal growth.”

Magyarul itt megtanulhatod, hogyan beszélj 20-30 ember előtt önbizalommal, úgy hogy a többiek meg is értsék, hogy miről beszélsz és nem mellesleg az angolodat is fejlesztheted, ami szintén óriási előny, hiszen jelenleg kevés munkát tudsz végezni nagyon jó angoltudás nélkül.

Honlap: http://www.budapesttoastmasters.org/

Szakkollégiumok/Diákszervezetek

A legtöbb szakkollégium is segít az idősebb tagok által tartott kurzusokkal és a lehetőséggel, hogy folyamatosan felszólhatsz társaid előtt. Itt is meg tanulhatod magad kifejezni és az önbizalmadat növelni, de mivel ezek általában informális beszélgetések, az angolod kevésbé fejlődik, ami egy nemzetközi versenyen nem előny. (Mivel senkit nem akarok kihagyni itt szakkollégiumokat nem, akarok felsorolni, ha vannak az egyetemeden, akkor ismered őket.)

Debate Club

A debate clubbal, csak az elmúlt pár hónapba ismerkedtem meg, de teljesen lenyűgözött. 15 perc felkészülés után, tartanod kell egy 5 perces beszédet egy általában ismeretlen témáról, amit utána megchallengelnek az ellenfelek. A legjobb felkészülés, amit egy Q&A-re eltudok képzelni, ráadásul az angolodat és az elemző képességedet is hihetetlenül fejleszti. Mindenkinek csak ajánlani tudom!

Honlap (facebook):     https://www.facebook.com/corvinusvitaklub?fref=ts

                                https://www.facebook.com/CeuDebateSociety?fref=pb

Tehetséggondozó képzések az egyetemen belül

Némelyik egyetem hirdet meg néha képzéseket, limitált számmal, amik versenyre készítenek fel, vagy egyszerűen megtanítanak prezentációt készíteni. Személyes tapasztalattal csak A Corvinus egyetemről rendelkezek, ahol a CIBS és a SIM kurzus alatt igazán megtanulnak az emberek prezentálni és case studyt oldani.

Honlap: http://portal.uni-corvinus.hu/index.php?id=23235

Összefoglalásként

Amennyiben tényleg sikeres szeretnél lenni az ilyen versenyeken, szánd rá az időt, hogy előtte tényleg felkészülj, és egyenlő esélyekkel indulhass a versenytársaidhoz képest. Ehhez pedig sok munka szükséges, mert senki nem úgy kezdi, hogy kinyomja a 120 kilót, hanem bizony előtte megküzdött a 40 kilóval is. Ezért mindenkinek nagyon tudom ajánlani a fenti lehetőségeket.

Üdv,

Starbuci