Az esettanulmány megoldás egy orvosi kezeléshez is hasonlítható. A beteg a vizsgálandó vállalat, az orvos pedig az esettanulmányt megoldó csapat. A cél, hogy a vállalat adott problémájára, egy koherens, egész megoldást, választ adjunk, ehhez azonban számos vizsgálatot kell elvégeznünk üzleti elemzési eszközt kell alkalmaznunk.

Az elemzési eszközök használatának a célja három ponton ragadható meg a legtisztábban: 1. Elemzés, 2. Érvelés, valamint 3. Illusztráció. Nézzük is meg ezeket közelebbről.

1. Elemzés: Egy frissen elolvasott esettanulmány számos – releváns és irreleváns – adatot, információt tartalmaz a vállalatunkról. Az elemzési eszközök ezeket strukturálják egy adott logika mentén, így alkalmasak egy bizonyos helyzet leírására. Egy-egy esettanulmányban például oldalak szólhatnak a különböző termékekről, üzletágakról. Ezeket egy BCG mátrixba rendezve számos, új információt kaphatunk az egymáshoz való viszonyáról a piaci részesedés és a jövedelmezőség alapján. Az itt kapott eredmények például segíthetnek a megoldás főbb pilléreinek meghatározásában. 

2. Érvelés: Az esettanulmány megoldás során a prezentáció egy logikai ív mentén épül fel. A célok meghatározása után, a helyzetelemzésre építve, alakítunk ki egy stratégiát, megoldási javaslatot. Egy-egy logikai lépés megtételéhez használhatjuk az elemzési eszközöket. Például, minden marketing stratégia szegmentálással, célcsoport képzéssel, valamint pozícionálással (STP) kezdődik, majd erre építve határozzuk meg a termékpolitikát, értékesítési csatornákat, árazást, valamint a kommunikációs stratégiát (4P).

3. Illusztrálás: Az elemzési eszközöket nem csak statikusan lehet alkalmazni, alkalmasak egy-egy esemény, illusztrációjára is. Például egy új piaci szereplő megjelenése, vagy egy beszállító vállalat felvásárlása teljesen átrajzolhatja az adott termék ellátási láncának egészét. Ezeket az eseményeket az elemzési eszközökön keresztül egyszerűen és tömören lehet szemléltetni. 

A stratégiai elemzési eszközök három csoportját különböztethetjük meg attól függően, hogy a vállalati működés mely területén és szintjén alkalmazzuk őket. Ez alapján beszélgetünk a vállalati stratégia, stratégiai üzleti egység, valamint funkcionális stratégia szintjén alkalmazott eszközökről, modellekről.

  1. Vállalati stratégia: A vállalat átfogó céljaival, szervezeti struktúrájával foglalkozik. Megkülönböztethetünk növekedési (piaci terjeszkedés, termékfejlesztés, piacfejlesztés, diverzifikáció), valamint adaptációs stratégiákat (offenzív és defenzív). A vállalati stratégia elemzésénél, értelmezésénél Ansoff mátrixot, BCG portfolió mátrixot, VRIO, valamint PESTEL elemzéseket használjuk a leggyakrabban. 
  2. Stratégiai üzleti egység (strategic business unit): Egymástól jól elkülöníthető üzleti területek a vállalaton belül, amelyek jól látható termék-piac kombinációkat képviselnek, versenyhelyzetük és eredményességük önmagukban is értékelhetők. SBU szinten a Michael Porter által definiált versenystratégiák – költségdiktáló, differenciáló, valamint összpontosító – is értelmezhetőek. Ezen a szinten a Porter öt erő, valamint a SWOT elemzés a leggyakrabban használt eszközök.
  3. Funkcionális stratéga: A vállalat funkcionális területeihez (például marketing, innováció, ÉFM, pénzügyi) kötődő részstratégiák kialakítását segítő elemzési eszközök tartoznak ebbe a kategóriába. Értéklánc, 4P, valamint az STP a leggyakrabban alkalmazott modellek.

Elemzési eszközök alkalmazása a megoldásunk hitelességét is növelheti. Habár az egyes elemzési eszközök bemutatásával később külön-külön foglalkozok egy-egy bejegyzésben pár általános jó tanács az eszközök használatával kapcsolatban: 1. Ahol lehet, használj kemény adatokat, számokat. 2. Tengelyek, mértékegységek legyenek egyértelműek, 3.  Mindig legyen egyértelmű a vizsgálatod fókusza, 4. Nem az elemzési eszközön, hanem az elemzésed eredményén legyen a hangsúly. 

süti beállítások módosítása