Most a Tippek&Trükkök rovat 1. Cikkét olvashatjátok, ahol reményeim szerint minden alkalommal egy olyan hasznos tanácsot fogok veletek megosztani, ami nem túlságosan ismert, egyszerű, de mégis drasztikusan emelheti a megoldásosotok színvonalát.

Az első ilyen tanács a fogyasztó bemutatása! Ugyanis amikor prezentáltok egy növekedési stratégiát szinte kivétel nélkül meg fogtok célozni egy új fogyasztói célcsoportot. Mégis a legtöbb prezentációba, amit látok ez úgy jelenik meg például, hogy célcsoportunk a 18-24 év közötti fiatalok, akik sportos életmódot folytatnak, vagy egyáltalán nem jelenik meg. Az előbbi ugyan nem rossz, de borzasztóan unalmas és gyorsan elfelejtem. Ezzel szemben, ha úgy mutatod be, hogy engedjétek meg, hogy bemutassam Bélát 21 éves Budapesti fiatalt, aki mindennap sportol és szereti a túró rudit. Ne adj isten még egy képet is odaraktok mellé, akkor sokkal közelebbinek érzem a megoldásotokat és emlékezetesebbnek is tartom! Ami egyáltalán nem hátrány, amikor a zsűri minimum 4-6 prezentációt lát egymás után! Még egy mintát is megosztok veletek, ami szerintem már elfogadható. Illetve a P&G fogyasztó leíró sablonját is, ami remélem segít meghatározni a pontos célcsoportot. Remélem hasznosnak találtátok ezt a tippet!

Minta:

P&G sablon:

Üdv,

Starbuci

Már egy ideje kattogok egy bejegyzésen a kék óceán stratégiáról, de a pénteki Cirque du Soleil show, az Alegria, melyet a franciaországi Lilleben néztem meg  adta meg a végső lökést. A továbbiakban a kék óceán koncepció elméleti hátterét mutatom be, majd mindezt alkalmazom a Cirque de Soleil esetére. 

1. Elméleti háttér

A kék óceán (blue ocean strategy, vagy BOS) koncepció W. Chan Kim és Renée Mauborgne, "Blue Ocean Strategy: How to Create Uncontested Market Space and Make Competition Irrelevant" című könyvében jelent meg először, 2005-ben. Szerintük a világgazdaság felfogható egyfajta óceánként. Véleményük szerint vörös óceánnak tekinthetők a hagyományos piacok, ahol kegyetlen verseny zajlik a fogyasztókért és piaci részesedésért. Ezzel szemben ennek az óceánnak van egy ezidáig fel nem fedezett, ugyancsak értékes része, ezt nevezik a könyvükben kék óceánnak. 

A kék óceán stratégia egyik alapvető gondolata, hogy a termékek értékinnovácóját helyezi a stratégiai gondolkodás középpontjába.  A koncepció lényege, hogy a piaci versengés helyett a versenyhelyzet minimalizálására törekszik, mégpedig úgy, hogy egy új fogyasztói igényen keresztül, új keresletet teremt. Amennyiben a kék óceán stratégiát a hagyományos porteri stratégai keretrendszerben próbáljuk elhelyezni, akkor ez egyértelműen a differenciáló stratégiák közé tartozik. Itt persze érdemes megjegyezni, hogy Michael Porter verseny stratégiákról beszél, a kék óceán célja pedig még mindig a versengés minimalizálása. 

A gyakorlatban számos példát találhatunk kék óceán stratégiára. Az egyetemi vállalatgazdálkodás órák gyakran emlegetett példája az Apple termékei, például az iPod, iPad, de kék óceán jellemzőit viseli az e-bay, vagy a Groupon is. A továbbiakban a Cirque du Soleil példáján keresztül szemléltetem a kék óceán stratégiát.  

2. Cirque du Soleil és a kék óceán

A Cirque du Soleil története egészen a '80-as évekig nyúlik vissza, azokhoz az utcai mutatványosokig, akik a hagyományos cirkusztól elrugaszkodva egy olyan, új, modern showt álmodtak meg, amely szakít a hagyományos cirkusz felfogással. 1981-től Le Club de Talons Hauts néven játszottak, majd 1984-ben vették fel a Cirque du Soleil nevet. A társulat számára az első jelentősebb siker 1987-ben jött el a Los Angelesi Művészeti Fesztivállal. A kilencvenes évek elejétől járták a világ nagy városait és  sorra mutatták be legújabb darabjaikat (például 1992 Saltimbanco, 1994 Alegria, 1996 Quidam). 

A Cirque du Soleil története miért is ragyogó példa kék óceán stratégiára? A társulat alapítói már a kezdetekkor szakítottak a hagyományos cirkuszi gyökerekkel, új alapokra helyezték a modern cirkusz fogalmát (mondhatni "értékinnovációt hajtottak végre"). Miben más a társulat által nyújtott szolgáltatás a hagyományos cirkusztól? A hagyományos cirkuszoktól ellentétben a showban nem szerepelnek állatok (melyek szállítása amúgy is jelentős költségekkel járna) és a hagyományos - általában lepukkant - sátrak helyett hatalmas, elsőosztályú, koncerttermek és arénák adják az előadások helyszínét. 

Amennyiben az üzleti modellen belül a Cirque du Soleil értékajánlatát tekintjük, a társulat által nyújtott show valahol a modern balett, cirkusz és musical metszetében helyezkedik el. A showra jellemző folyamatos ének a musicalekre, a modern tánc a balettra, az artista mutatványok pedig a hagyományos cirkuszra emlékezteti a nézőket.

A Cirque du Soleil, mint üzleti vállalkozás kritikus erőforrásaként jelenik meg a társulat, mint csapat és a szereplők mint egyének. A szereplők között találunk sportolókat, artistákat, táncosokat, valamint énekeseket. A fogyasztói oldalt vizsgálva, a társulat egyértelműen a prémium show-k közé pozícionálja magát és ez az árazásban is egyértelműen megjelenik. Egy-egy előadásra a legolcsóbb jegyek 45 eurótól (kb. 13 000 Ft) kezdődnek.  Tekintve, hogy a társulat folyamatosan turnézik és nincs állandó, a saját tulajdonában álló koncert terem, aréna, a fix költségei is meglehetősen alacsonyak. 

 3. Esettanulmányi háttér

A Cirque du Soleil történetét és a további növekedéssel kapcsolatos kérdéseket számos, az interneten is elérhető esettanulmány (Harvard Business Case is) vizsgálta. Habár a társulattal foglalkozó esettanulmányok fókusza eltérő, mindegyikben megjelenik a kreativitás, a tehetségek stratégiai erőforrásként való kezelésének a kérdése. 

---

A kék óceán stratégia szerzői számos módszertani eszközt (például stratégai tábla) javasolnak a koncepció alkalmazására, melyeket egy későbbi bejegyzésben tervezek részletesen bemutatni. Addig is itt találhattok pár Cirque du Soleil videot:

https://www.youtube.com/watch?v=y8YjtozRX1o

https://www.youtube.com/watch?v=BLouxprAHtQ&feature=fvsr