„Egy jó kérdés többet ér száz szónál!” Réz András

A fenti idézet különösen igaz az esettanulmányokra. Hihetetlenül gyakran látok olyan megoldásokat, amelyek amúgy teljesen jók, kidolgozottak, de mivel olyan kérdést tettek fel a kollégák az elején, amely nem világos vagy nem lehet megoldani, ezért az igazság szerint a teljes megoldásuk rossz. Példa a rossz kérdésre:

Hogyan növeljük a profitot az XY vállalatnál?

Mi ezzel a probléma?

1. Nem mérhető, nem tudjuk megmondani, hogy mennyivel akarjuk növelni.
2. Nincs időhöz kötve, mennyi idő alatt.
3. Milyen profitot? (adózás előttit, utánit?)
4. Nagyon általános. (Azért általában egy vállalatnak több része van, egybe nem fogjuk tudni elemezni)

Ezen kívül még természetesen van néhány probléma, de most csak a legnyilvánulóbbakat akartam kimutatni.

De akkor mégis milyen egy jó kérdés? Nyilván felmerül bennetek a kérdés. Ahhoz pedig, hogy ezt bemutassam, kölcsönbe fogok venni egy McKinsey diagramot, hogy körbe tudjuk járni a témát, majd hozok egy jó példát is.

Az alapvető kérdésnek, SMART-nak kell lennie, aki ezt nem ismeri, az itt olvashatja róla az alapokat. (http://www.dso.iastate.edu/asc/academic/handouts/goal/smart.pdf) Ezzel most nem szeretnék foglalkozni, mert ez mindegyik management tankönyvbe benne van. Ami ebben a táblázatban a lényegesebb, az a másik hat része, amelyről most egyesével fogok nektek írni egy keveset.

Context

A körülmények azért lényegesek, mert anélkül, hogy ismernéd őket nem tudsz kérdést feltenni, ezért először elemezz és csak utána próbálj meg kérdést feltenni!

Criteria for Success

Ahhoz, hogy nyerni tudjál, ismerned kell a játékszabályokat! Furcsa lenne, ha a sakkban az amerikai foci szabályok szerint próbálnál játszani és megpróbálnád fellökni az ellenfeledet.

Scope and constraints

Le kell szűkítened a megoldásod megoldható részproblémákra, mert egy több milliárdos vállalatot egybe nem lehet elemezni, csak részegységeket! Például nem a Samsungról beszélsz, hanem a Samsung mobilról, mert az már egy kezelhetőbb egység.

Stakeholders

Bármennyire zseniális is a megoldásod, ha nem veszed figyelembe a jogszabályokat, vagy a külső szereplőket, akkor nagyon belebukhatsz. Példa erre az energiavállalatok, akik nem veszik figyelembe a zöld szereplőket és ezért egy nagyobb környezeti tragédia akár be is döntheti a részvényárfolyamukat…

Key sources of insight

Nem kell feltalálnod a spanyolviaszt! Nagy valószínűséggel valaki már szembekerült ilyen problémával, ezért érdemes végignézni a vonatkozó irodalmat és a benchmarkokat insightért.

Egy jó kérdés

Hogyan tudja a Disney studio entertainment divíziója 25%-al növelni az adózás utáni profitrátáját a következő 2 évben?

• Ez a kérdés viszonylag specifikus.
• Mivel a 25% meg van adva, ezért specifikus.
• A cég történelmében már előfordult és a versenytársak is képesek rá, ezért el lehet érni.
• A cég valószínűleg képes rá, ha kilép a mindennapi mókuskerékből és új dolgokat gondol végig.
• Az időlimit pontosan megvan, adva ezért megfelel az utolsó kritériumnak.

Így ez a kérdés összességében megfelel a SMART kritériumnak, így már hozzá lehet kezdeni az eset igazi megoldásának! :) 

Üdv,

Starbuci

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.