Amikor egy koncepciót akarunk átadni – legyen az egy esettanulmány megoldásához kapcsolódó stratégia, vagy egy start-up üzleti terve – vannak megkerülhetetlen témák, melyekre kell hogy legyen valamilyen válaszunk.  Az egyik legfontosabb ilyen terület a koncepcióhoz köthető kockázatok és azok megfelelő kezelése.

pills1sm (1).jpg

Az úgy nevezett risk and/or contingency plan tehát általában az előadás szerves részét képezi és a koncepció után, az implementáció blokkban kerül bemutatásra. Ez az a terület, amire a zsűri – ha nem térünk ki rá külön – biztosan rákérdez. Sok csapat csinálja azt versenyeken, hogy időhiány miatt nem tér ki külön a kockázatokra, de készül külön back-up diával. Ezzel a kis trükkel egyszerre nyerhetünk időt és  irányíthatjuk a Q&A részt.

Hogyan is néz ki?

Praktikusan a megoldás során felmerülő kockázatok és az arra adott lehetséges válaszok listaszerű megjelenítését jelenti a risk plan.  Ennek egy profibb verziója, amikor a felmerülő kockázatokhoz egy valószínűséget is rendelünk, és azt összekötjük a vállalat teljesítményére gyakorolt hatással. Ezek természetesen nehezen, intuitív módon becsülhető adatok, de érdemes megtenni, hiszen ezzel is jelezhetjük az egyes kockázatok különböző súlyát. A bekövetkezés valószínűségét, valamint a teljesítményre gyakorolt hatást moon chart ábrával érdemes megjeleníteni.

Mégis milyen jellegű kockázatokat érdemes a tervben megnevezni, tehetjük fel jogosan a kérdést. Itt egyrészt érdemes a zsűri fejével gondolkodni és elébe menni a várható kérdéseknek. Versenyeken gyakran fordult elő velünk, hogy az utolsó percekre hagytuk ezt a diát és úgy kellett összekaparnunk a dolgokat. Ezt elkerülendő érdemes folyamatosan egy papírra folyamatosan felírni, az ötletelés és a megoldás fázisában felmerülő kritikákat, kérdéseket. Alapvetően a megoldás üzleti megvalósíthatóságához, valamint a technikai működéshez kapcsolódó kérdéseket érdemes megjeleníteni. Vis-maior helyzetekkel, például egy erős földrengés vagy az Armageddon eljövetele, itt nem kell foglalkoznunk.

A kockázatok kezelésekor érdemes olyan megoldásokat kiemelni, amelyeket már a prezentáció korábban elmondott részében is megemlítettünk, de még itt is hozhatunk be új tartalmat (ebben az esetben arra kell vigyázni, hogy az előadásunk végén ez már ne zavarja össze a közönséget). Az egyes kockázatok kezelésére kialakíthatunk különböző szcenáriókat is, de ez már egy másik bejegyzés témája lesz. 

A bejegyzés trackback címe:

https://case-study.blog.hu/api/trackback/id/tr805018289

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

marki91 2013.01.14. 19:52:15

Jó írás!
Ha megengeded annyit még hozzátennék-kiemelnék, mint ahogyan arra te is utaltál, sokaknak nehezen megfogható ez a kockázat dolog. Gyakran tapasztaltam, hogy említenek "ha nem jön be a stratégia, akkor mit csináljunk" című dolgokat mint kockázat.
Egy közgázos oktató szavaival élve: a saját múltbeli rossz döntéseid és a stratégiád, az nem kockázat, hanem szar menedzsment.
Ez talán sokaknak nem világos elsőre.
Kockázat, az a vállalatot érintő, vis maioron, és a saját döntéseiden kívül álló kedvezőtlen történések halmaza.
süti beállítások módosítása